Hogyan lehet egy szánkózódombnak vízjogi létesítési engedélye?
A helyi polgármester szerint simán. Az ügyben nyomozást lefolytató vármegyei rendőrkapitányság is arra jutott, hogy a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság adott ki a szánkózódombra vízjogi létesítési engedélyt. Tették mindezt úgy, hogy a birtokunkba jutott dokumentumok szerint a katasztrófavédelem cáfolja, hogy valaha is adtak volna ilyen engedélyt egy dombra, hiszen egy domb nem vízi létesítmény. Ráadásul a kormányhivatal szerint sincs sem építési, sem fennmaradási engedélye a kömpöci szánkózódombnak. De akkor hogyan épülhetett meg uniós pénzből, és hogyan állhat a mai napig? A hétszáz lakosú falu polgármestere szerint semmi takargatnivalója nincs. Az ügyben korábban lezárult nyomozás nemrég újraindult, immár budapesti hatáskörben. Kacifántos történet hivatali félrenézésekről és arról, hogy úgy tűnik, sokszor még a hatóságok sem tudják, merre van az arra.
A 2020-as évek elején záportározó-építési láz vette kezdetét a Kecskeméttől a szerb határig elterülő kisebb településeken. A Homokhátságon, az immár hivatalosan is félsivataggá minősített tájegységen tucatnyi kisváros és falu pályázott és jó eséllyel nyert uniós pénzt arra, hogy kisebb-nagyobb záportározókat alakítson ki, és megtartsák azt a kevéske, átlagosan évi öt-hatszáz milliliter vizet, ami akkortájt ahogy jött, el is tűnt a közeli csatornarendszerben. A cél a terület teljes elsivatagosodásának megakadályozása vagy legalábbis lassítása vízvisszatartással, valamint a helyi mezőgazdasági termelők helyzetének legalább lélegeztetőgépen tartása volt.
Hogy volt régen...?
