Hirdetés

Hogy volt régen....?
girdmario

Ma 2023. febr. 05., vasárnap, Ágota és Ingrid napja van. Holnap Dorottya és Dóra napja lesz.

Egy mesehős révbe ér / I. PDF Nyomtatás
2023. január 17. kedd, 08:00

11p Ripka főpolgVolt egyszer egy szegény ember, gyermekei – mit volt mit tenni – elindultak szerencsét próbálni. Boldogult is mind a három, de legtöbbre a legkisebb vitte. Úgy hívták Ripka Ferenc (1871 – 1944). Budapest következő főpolgármesterének életrajza következik két részben.

Mint az igazán meggyőző sikertörténetek, az övé is pokoljárással indult. Hat évesen vesztette el édesapját. A Grassalkovich uradalom segéderdésze belehalt egy királyi vadászaton szerzett betegségébe. Az ezért megítélt szerény kegydíjból igyekezett édesanyja biztosítani megélhetésüket. Neki is tanonckodnia kellett volna, miután Gödöllőn kijárta az elemi iskolát. Ám közbeszólt a Budán, a kapucinusoknál kosztos-diák bátyja: magához vette öccsét, aki így, a szerzetesek révén a Budai Főreálba, a mai Toldy Gimnáziumba kerülhetett. Kiváló előmenetelével hamar kiérdemelt egy ösztöndíjat, s többé nem kellett tömegszáláson, egy ágyon osztozva aludniuk a testvérével… Érettségi után a katonaságtól is a tanulás váltotta ki, a Műegyetem. Végül a jognál kötött ki: a budapesti Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. (Mérnök bátyja, Károly, később a Gysev, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút igazgatója lett. Mert nem csak a ’legkisebb királyfi’ igyekezett…) Ferenc először újságíróként helyezkedett el. Lényegében folytatta, amit már diákéveiben elkezdett. Rendkívüli íráskészségére, mondhatjuk: írói tehetségére már gimnazistaként felhívta a figyelmet, több fővárosi lap mind termékenyebb külsőse volt, ezzel is könnyítve megélhetésük terhein. Most a Fővárosi Lapok, a Magyar Újság, később az MTI szerkesztőségének megbecsült tagja lett. Jelentős könyvei láttak napvilágot (többek között: Erzsébet királyné Gödöllőn, Kegyelet honvéd album…). Aztán, 1894-ben – a Műegyetemen tanultakat kamatoztatandó – a Ganz-gyárhoz szegődött, s egy-kettőre a világítási részleg vezetője lett. E minőségében akadt meg rajta Bárczy István szeme. A későbbi legendás „aranypolgármester” a közművesítés nagy tervében, a közművek városi tulajdonba vételében elkötelezett harcostársává tette. Bárczy szavaival: „becsületbeli kötelességének kellett tekintenie a Gázművek vezetését”, végül a vezérigazgatói állás elfogadását. Ezzel Ripka a főváros egyik vezetőjévé, a képviselő-testület tagjává vált. A Gázgyár pedig az ő keze alatt Európa egyik legmodernebb üzeme, Budapest költségvetésének tartó oszlopa lett.

Így érkezett el 1924. A nehéz vajúdás után az új fővárosi törvény elfogadása a parlament napirendjére került (végül mégsem tárgyalták meg, nem fogadták el ekkor sem). A város vezetésének átmeneti, lényegében törvényen kívüli helyzete megérett a felszámolásra. Ettől és az e lépéstől várható jelentős radikalizálódástól, jobbra-tolódástól tartó Tersztyánszky Kálmán, Budapest kormánybiztosa felmentését kérte. Az eddigi „politikai színezet nélküli” vezető helyére elkötelezett kormánypárti városatya kívánkozott. Erre a szerepre Bethlen István, a Horthy-kor negyedszázadának legnagyobb formátumú politikusa, a regnáló miniszterelnök elkötelezett hívét, mondhatni barátját, Ripka Ferencet találta a legalkalmasabbnak! Ennek szellemében, ajánlására, 1924. augusztus 23-i hatállyal a Kormányzó ki is nevezte Ripkát Budapest székesfőváros főpolgármesteri hatáskörrel felruházott kormánybiztosává!

A kinevezés ellenérzést, némi félelmet keltett. A látszat valóban nem Ripkának kedvezett. Bethlen éppen kormánypárt szervezésébe fogott a városházán. A Keresztény Községi Párt, Wolf Károly pártja ottani túlterjeszkedését szándékozott ellensúlyozni. S e párt alapítója és főszervezője volt az új kormánybiztos. Szó se róla, keresztény és nemzeti kurzus volt Bethlen iránya is (amit Ripka kritika nélkül felvállalt), de köszönőviszonyban sem állt Wolf és irredenta, antiszemita, soviniszta társai szélsőségeivel. Befogadó és nem kirekesztő alapállású, szociális érzékenységű és nem fajvédő indíttatású. A Községi Polgári Párt (később, a kormánypártiságot kiemelendő Községi Egységes Polgári Párt) nevében, ahogy a Wolf-párt nevében is a „községi” jelző azt szögezi le, hogy lokális, nem országos politikai szervezetet jelöl.

Nyilván kevesen ismerték Ripka várospolitikai alapelveit, s akik igen, azok se hittek neki fenntartás nélkül: „…a város egy hatalmas üzem, amelynek az a rendeltetése, hogy az együtt élő tömegek kedvező életviszonyaira teremtsen lehetősséget. Ez a cél … nem érhető el világnézeti-, faji-, vagy osztályharcokkal, sem felekezeti izgatással. Jó életviszonyokat csak alkotó munkával lehet teremteni.” Bethlen barátsága, a kormánypárti hátszél csak a kiegyensúlyozott városházi-közgyűlési helyzet biztosításához volt fontos a számára. Ahogy dolgozni kezdett, hamar megteremtette a bizalom légkörét maga körül. Sallangtalan stílusa lefegyverzőnek bizonyult: mindenről tájékozódni, mindennek utánajárni, aztán azonnal és személyesen intézkedni!

A magára tovább várató új fővárosi törvény szellemében megtartott helyhatósági választásokat követően az új közgyűlés 1925 július 11-én a szavazatok elsöprő többségével, több mint kétharmadával Ripka Ferencet választotta főpolgármesternek. Sikeresen is munkálkodott, mondhatni, hogy közmegelégedést keltve. Két nagy cél, a munkanélküliség leküzdése és a TBC visszaszorítása érdekében érte el talán legszebb eredményeit. Gyermekorvosi hálózat kiépítésébe kezdett. Feloldotta a közélelmezés legégetőbb gondjait: felére csökkentette a hús, a krumpli árát, hatósági ínségkonyha-rendszert, tojás-tej-alma akciókat szervezett. Még Ganz-gyári, majd Gázgyári működése során a közművek, elsősorban a közvilágítás elismert szakértője lett. Ekkor szerzett nemzetközi kapcsolatai is segítették abban, hogy Budapestet elismerten Európa „minta-fővárosává” tegye. Legendás székvárosok delegációi adták egymásnak a kilincset, hogy városvezetési eredményeit tanulmányozzák, adaptálják…

(folytatjuk)

pm1

Képek:

Fent: Ripka Ferenc hivatalos főpolgármesteri portréképe első ciklusa (1925 – 1931) idején

011p magyar gundel krúdy ripka

Díszebéd a Ritz-szállóban (ma Dunapalota): balról a második Magyar Elek, az „Ínyesmester”, mellette a harmadik Gundel Károly, velük szemben a jobbszélen Krúdy Gyula. Jobbról a második álló alak, kezében beszédvázlat: Ripka Ferenc

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?