a járási hivatal és az önkormányzati hivatal kialakításával, az államigazgatási hatáskörök telepítésével kapcsolatban, az ÖTV. vitaanyag alapján

1. Az első lépés természetesen az önkormányzati és az államigazgatási hatósági hatáskörök sokszor hangoztatott szétválasztása. A vitaanyag a II. fejezetben a hatáskörök döntő többségének állami szervekhez történő telepítéséről ír, az összegzés részben a jegyzők által ellátott államigazgatási feladatokról. Tisztázni szükséges, hogy mely feladatok és hatáskörök kerülnek állami szervhez, melyek nem (vagy az összes). Ezt követően ki kell alakítani és ismertetni azt a rendszert, amit a döntéshozók az államigazgatási hatáskörök ellátása kapcsán elképzeltek. Megszűnnek-e a párhuzamosságok az alábbi szervekkel, nem duplázódnak-e a vezetői szintek?

• megyei kormányhivatal,
• járási kormányhivatal,
• Kósa Lajos felvetése nyomán: a megyei jogú (törvényhatósági jogú) város (polgármesteri, önkormányzati) hivatalában maradnak államigazgatási hatáskörök,
• önkormányzati hivatal, önkormányzatok egyesített hivatala, önkormányzati iroda faladatai (kérelem benyújtás, tájékoztatás).

Készültek-e tanulmányok arra vonatkozóan, hogy melyek az államigazgatási ügyek közül azok, amelyek elektronikus úton intézhetők? Miért olcsóbb vagy miért hatékonyabb a járási hivatalban intézni a helyszíni szemlét igénylő ügyeket?

Kevesebb ügyintéző fogja ellátni a feladatokat, vagy ugyanennyi magasabb színvonalon? Nem csak az állam zárja be ezúttal is a saját szárnyvonalait?

Az önkormányzati egyesített hivatalban az adóügyekkel foglalkozó szervezeti egység ugyanannyi lelkesedéssel látja-e el feladatát, ha a kisebb község bevétele a behajtandó, végrehajtásra váró összeg?

2. A települési önkormányzat hivatalából a járási központba történő hatáskör telepítés során a közlekedés, a megközelíthetőség a legégetőbb kérdés. Megtörténik a reformmal párhuzamosan a falvakból történő közúti-vasúti közlekedési lehetőségek fejlesztése vagy legalább az úthálózat karbantartása? Készültek-e tervek, számítások erre vonatkozóan, megfogalmazódott-e ez a gondolat egyáltalán?
3. Melyek azok a jogszabályi garanciák, amik az e-közigazgatás térnyerését biztosítják, lehetséges-e ez egyáltalán adminisztratív eszközökkel? Az elektronikus ügyintézést elő lehet írni, segíteni lehet eljárási szabályokkal, de ha hiányzik hozzá az infrastruktúra és az emberi képességek, akkor hiábavaló a célkitűzés. Éppen a kisebb települések alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű, idősebb népessége kezeli a legritkábban az info-kommunikációs eszközöket. Ezáltal az úgynevezett digitális szakadék tovább nőhet, az újabb törésvonal pedig a (TSZ, gyár, üzem után) hivatal nélkül maradt falu lakosai és a nagyobb városok lakosai között húzódik majd. Hogy milyen súlyú a probléma, azt jelzi, hogy az Unió célkitűzései között is szerepel a digitális megosztottság elleni küzdelem.
4. Történtek-e számítások a 2000 fős lélekszám alatti települések, és a járási jog nélkül maradt városok hivatalából elbocsátott ügyintézők számát illetően? Esetleg a járási vagy az önkormányzati egyesített hivatalban folytathatják a munkát? Kijelenthetjük, hogy a versenyszféra ezeken a településeken és ezek közelében nem tud megélhetést biztosítani számukra, ők pedig életüket és jövőjüket a mindenkori kormányok, kormányzó elitek által eléjük tárt életpálya modell szerint szervezték, tervezték meg. A 65 majd 75 %-os aktivitási ráta realizálásáig ezeknek az embereknek nincs mozgásterük, lehetőségük.
5. Végül egy gondolat a 2/3-os többségről. Emlékezhetünk az előző ciklusban a megyei közigazgatási hivatalok tragikomikus kálváriájára, ami annak a jó példája, hogy milyen nehéz a 2/3-os döntésekhez konszenzust kialakítani. Megkockáztatható, hogy ilyen nagyobb, összetettebb témában szinte lehetetlen több politikai erő között. Ebből és a kormánypárti politikusok nyilatkozataiból következik, hogy a készülő sarkalatos törvény(ek) várható élettartama akár évtizedekre is szólhat. Ezért is szükséges nagyon körültekintően nyúlni az önkormányzati rendszerhez, hogy ne okozzanak több kárt, mint hasznot.

Marton V. Krisztina

Ossza meg a bejegyzést