Nagyjából 80 és 100 közöttire tehető azoknak az önkormányzatoknak a száma, ahol problémát jelenthet a kötvénykibocsátás utáni törlesztés, ám egyre látványosabban jelentkeznek a problémák. Ráadásul egyre kevésbé jelent biztos üzletet városoknak hitelezni – írja a Világgazdaság.

Több mint kétmilliárd forinttal nagyobb értékben bocsáthat ki Hódmezővásárhely kötvényt, mint amennyi a csongrádi város teljes banki tartozása. A tranzakciót engedélyező friss kormányzati döntés mégis szinte az életet jelentheti Hódmezővásárhelynek: információink szerint enélkül aligha tudták volna biztosítani a finanszírozhatóságot.

A kormány döntése Hódmezővásárhely és az Erste Bank között létrejött megállapodás végrehajtását jelenti, amelyet a város közgyűlése jóváhagyott – közölte Göbl Vilmos, az önkormányzat sajtóreferense a távirati irodával.

A részletek banktitoknak minősülnek, így ugyanúgy kérdőjelesek maradnak a nyilvánosság számára, mint a város és az Erste áprilisi megállapodása a kötvények visszafizetéséről. Nem volt pedig mindig ilyen egyszerű az ottani helyzet: fél éve sincs, hogy Lázár János még polgármesterként szokatlanul éles hangnemben jelezte, a város számláját vezető banknak nagy szerepet kell vállalnia az árfolyamkockázatban. Ez módosult azóta arra, hogy Lázár már azt mondja: „jó adósok akarunk lenni”.

„Spekuláltak, ez egy ideig jó volt nekik, most pedig ott tartanak, hogy ha nincs megállapodás, nem lettek volna képesek visszafizetni a tartozást” – jellemezte a hódmezővásárhelyi helyzetet egy magát megnevezni nem kívánó, szintén jobboldali polgármester. Tény az, hogy a válság kezdetéig Lázár János vezetésével alaposan megforgatták a város pénzét: az Állami Számvevőszék jelentéseiből kiderül, hogy 2007-ben és 2008-ban összesen 38 határidős devizaügyletet kötöttek – az ÁSZ-jelentés is kiemeli, hogy mindez teljesen törvényes, ám kockázatos volt.

De Hódmezővásárhely esete nem egyedi. A 23 megyei jogú város közül 15-nek is tízmilliárd forint fölötti a tartozása a pénzintézetek felé, míg 2007-ben négynek volt ennyi. Összességében öt éve 131 milliárdos, 2010 végén pedig már a 345 milliárdot is meghaladó volt a legnagyobb városok banki tartozása. A kisebb települések tartozása számszerűleg kevesebb, ám a lakosságszámhoz és a helyi bevételekhez képest sok helyen elég nagy ahhoz, hogy komoly problémákkal szembesüljenek. A lapunk által megkérdezett önkormányzati vezetők 80–100 körülre teszik azoknak a településeknek a számát, ahol a hitelfelvétel, illetve a kötvénykibocsátás miatt szembesülhetnek nagy problémákkal.

Mindez összecseng a GKI Gazdaságkutató tavalyi kimutatásával: eszerint a teljes települési adósságállomány 75 százaléka 99 önkormányzatnál halmozódott fel. 2006-2007 körül volt a kötvénykibocsátás aranykora – magyarázta az egyik érintett település vezetője. Akkoriban jöttek rá az önkormányzatok arra, hogy a kötvénykibocsátás jó módja a könnyű pénzhez jutásnak, és az állam is érdekelt volt ebben, hiszen így kevesebbet költhetett a településekre. Míg 2005-ben 665 milliárd forint volt a települések teljes tartozásállománya, azóta ez több, mint 1000 milliárddal nőtt. Sőt, míg 2005-ben alig 4 milliárd forint volt az önkormányzatok értékpapír-tartozása, ez a szám most a 600 milliárdot közelíti.

Az önkormányzatok változatlanul jó adósnak számítanak, de nem annyira jónak, mint néhány éve. Eddig nem jelentett szinte semmilyen kockázatot egy várost hitelezni, biztosak lehettek a bankok, hogy viszontlátják a pénzüket. Mostanában ez lassan változik. A leginkább különös példa a pécsi. A baranyai megyeszékhelyen tavaly hirdetett meg az önkormányzat közbeszerzést egy 2,8 milliárdos hitelfelvételi eljárásra, ám két héttel később ezt visszavonták. A helyi ellenzéki politikusok állítják: azért történt ez, mert nem volt bank, amely vállalta volna az együttműködést a súlyosan eladósodott várossal. A városvezetők ezt cáfolták.

A kibocsátás zárt jellegéből adódóan a kívülállók nem ismerik a kötvény kamatozását és feltételeit. A befektetési igazgató tapasztalatai szerint a kötvényeket megvásárló bankok lejáratukig meg szokták tartani értékpapírjaikat, így azoknak nem alakul ki másodlagos piaca és futamidőn belül értéket sem tartanak számon róluk.

A K&H Bank vállalja önkormányzati kötvények kibocsátásának szervezését és Hódmező­vásárhelynek is szervezne kibocsátást – közölte a hitelintézet. Ez azonban nem jelenti, hogy a bank a kötvények jegyzését is vállalja. A kibocsátási díjat a kötvények névértéke és a felmerülő adminisztratív díjak alapján állapítják meg. A bank üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy hányszor és mekkora összegben szervezett már önkormányzati kötvénykibocsátást.

Az önkormányzatok nyilvános és zártkörű kötvénykibocsátásokat hajthatnak végre, lakossági és intézményi befektetők részére. A kibocsátáson elsősorban intézményi befektetők, ezen belül hitelintézetek jelenhetnek meg vevőként. A kötvény kamatozás és futamideje a kibocsátó önkormányzat gazdálkodását jellemző mutatóktól és a kibocsátás céljától függ. A kibocsátó, a kibocsátást szervező vállalkozás és a kötvényeket megvásárló befektetők között felmerülő vitás kérdéseket az érintetteknek egyedileg kell rendezniük.n G. J.

Ossza meg a bejegyzést