Elzúgott Lázár forradalma, hoppon maradhatnak az önkormányzatok Nyomtatás
2012. február 23. csütörtök, 09:30
Az önkormányzati devizaadósságok rendezésére nem lesz olyan általános kormányzati megoldás, mint a lakosság esetében - állítják a hvg.hu által megkérdezett banki források. A bajba került önkormányzatok csak arra számíthatnak, hogy a bankok egyedi megállapodásokban átütemezik az adósságterheiket, de veszteséget már nem vállalnak be. Ezzel vége a tavalyi kormányzati ígéreteknek, és Lázár decemberi forradalma is elbukott – írja a hvg.hu.

 

A kormány tavaly több alkalommal is azt ígérte, rendezi az önkormányzati adósságproblémát. Most viszont úgy tűnik, az adósságok helyett az ígérgetés végére tenne pontot. Ugyanis az önkormányzatok adósságának rendezésére nem lesz olyan általános kormányzati megoldás, mint a lakosság esetében a végtörlesztés volt, vagy jelenleg az árfolyamgát második verziója - vélik a hvg.hu által megkérdezett banki források. Kormánypárti forrásaink viszont egyelőre csak annyit közöltek, hogy az egyeztetések még folynak a pénzintézetekkel.

A bankoktól úgy tudjuk, az önkormányzatok esetében csak egyéni megállapodásokra lesz lehetőség a pénzintézetekkel. Év elején erre az álláspontra helyezkedett a bankszövetség is. Olyan egyéni megoldás azonban nem lesz, amely közvetlen veszteséget okozna a banknak - mondta az egyik nagy magyarországi kereskedelmi bank önkormányzati üzletágának egyeztetésekről értesült munkatársa.

Ez a végeredmény egyébként ésszerű is lenne, hiszen sem a költségvetésben, sem a bankokban nincs pénz már az önkormányzatok terheinek enyhítésére. A megyék 184 milliárdos adósságánakátvállalásával pedig a kormány az adósság teljesen fenntarthatatlan részét már úgyis kezelte - véli több, a hvg.hu által megkérdezett önkormányzati szakértő.

Lázár forradalma megbukott

A hvg.hu információi alapján komoly az esélye annak is, hogy elvérzik Lázár János tavaly év végi kezdeményezése, ő ugyanis éppen arra kérte a Hódmezővásárhelyet hitelező Erste bankot tavaly év végén írt levelében, hogy osztozzon a magas svájci frank miatt keletkezett árfolyamveszteségen a várossal.

A Fidesz frakcióvezetője december végén még azzal is megfenyegette a pénzintézetet, hogy a parlament és a kormány segítségével kényszeríti ki a megoldást. A bankoktól úgy tudjuk, a fordulat annak köszönhető, hogy Orbán Viktor valóban leállította Lázárt, mint az már sejthető is volt. A frakcióvezető ugyanis az egri frakcióülés után már azt mondta, a bankok nem terhelhetők tovább „végtörlesztés típusú” megoldásokkal.

Lázár akkor akkor már úgy nyilatkozott, a nagyobb megyei jogú városok képesek kezelni az adósságaikat, a kisebb települések bajaira viszont a bankszövetséggel közös tervet kell kidolgozni. Ez a nyilatkozat egyébként alátámasztja a bankoktól kapott értesülésünket: ha a nagyobb városoknak azt mondja a kormány, hogy oldják meg a problémáikat maguk, az nagyjából lefedi az önkormányzati adósság kritikus részét. A legnagyobb problémát okozó önkormányzati devizakötvény-állomány ugyanis meglehetősen koncentrált, nagyjából harminc önkormányzatot, jellemzően megyei jogú városokat, városokat és fővárosi kerületeket érint. Ezekből egy tucattal kell igazán kezdeni valamit.

Mi lehet a megoldás?

A bankok és az önkormányzatok megállapodásaiban legfeljebb az adósságok „átkonstruálására” lesz mód - fogalmazott egy banki  forrásunk. Ennek legfontosabb hozadéka az önkormányzatok törlesztőrészleteinek csökkenése lehetne, de csak rövid távon. Ahhoz, hogy a  bankok ne nyeljenek le újabb veszteségeket, az önkormányzatok jelenlegi vagy a közeljövőben megugró adósságterhei csak úgy csökkenthetők, hogy azok egy részét átcsoportosítják a futamidő későbbi szakaszába, abban a reményben, hogy pár év múlva jobb pénzügyi helyzetben lesznek a települések, és az árfolyamok is kedvezőbben alakulnak.

Az önkormányzati törlesztőrészletek csökkentésének elvileg még a futamidő meghosszabbítása is egy eszköze lehetne, azonban erre sok esetben már nincs lehetőség egyes az önkormányzati hitelezésben érintett bankok szerint. Ugyanis az önkormányzati kötvények között vannak 15-25 éves futamidejűek is, és az ennél hosszabb futamidő már meghaladná a bankok kockázatkezelési politikájának kereteit - véli több, az önkormányzati finanszírozásra rálátó banki szakértő.

graf2

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy már eddig is az volt a tendencia, hogy sok önkormányzat a türelmi idő meghosszabbításáról állapodott meg a bankkal. Vagyis, a hosszabbítással elérhető kedvezményeken már sok esetben túl vannak a települések. A körvonalazódó megoldás akár a már most is alkalmazott banki gyakorlat folytatását is jelentheti. Tavaly év közepéig még az önkormányzati kötvényállománynak csak 1 százalékát strukturálták át a bankok, de a települések jelzései alapján már év végére 10 százalékos átsttrukturálási arányt vártak a jegybank tavalyi hitelezési felmérése szerint.

Ez a megoldás egyúttal azt is eredményezheti, hogy sok településnek nem lesz sokkal könnyebb, így valószínűleg tartós megszorítással és szolgáltatáscsökkenéssel kell manőverezniük a következő években. Ilyen helyzetben lehetnek például azok az önkormányzatok, amelyeknek semmilyen költségvetési mozgásterük nincs, és kötelezettségeik megközelítik vagy meg is haladják a bevételeiket. (A Magyar Államkincstár adatai szerint 2010-ben az 500 legnagyobb önkormányzatból 123 esetében voltak már nagyobbak a kötelezettségek a bevételeknél, míg 2006-ban csak 33-nál volt ez a helyzet.) Ebből a szempontból ugyanakkor döntő lesz, hogyan szervezi át a kormány az önkormányzati rendszert, és hogyan osztja újra a települések feladatait, illetve finanszírozását.

Az önkormányzatok legnagyobb baja most az a deviza-kötvényállomány, ami 2005 és 2010 között a kezdeti 4,4 milliárd forintos érték 140-szeresére, 610 milliárd forintra ugrott (tavaly év végén 556 milliárd forint volt az állomány). Az elszabadult kötvénykibocsátással a települések a csökkenő állami támogatások, valamint az uniós pályázatokhoz szükséges önerő hiánya miatt keletkezett lyukat próbálták betömni költségvetéseikben, de sok esetben spekulációs céljaik is voltak. A kötvénykibocsátás csúcsa 2007–2008-ban volt, a legtöbb kötvény svájcifrank-alapú lett, tipikusan 20 éves futamidővel. A tőketörlesztésre a bankok 3-5 év türelmi időt adtak, így 2010-ig csak kamatot kellett fizetniük a településeknek.

A türelmi idő alatt az önkormányzatoknak nem lehetett okuk panaszra. Az intenzív banki versenynek köszönhetően jobb kondíciókkal kaptak svájci frankot a bankoktól, mint a svájci önkormányzatok - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik, tavaly októberben megjelent tanulmánya. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az önkormányzati kötvények kamata jelenleg legfeljebb 1,6 százalék körül mozoghat. (A kötvények többsége változó kamatozású, jellemzően a 3 hónapos svájci bankközi kamatra számítanak fel a bankok legfeljebb 0-1,5 százalékpontos felárat. Érdemes megjegyezni, hogy a svájci bankközi kamat a válság alatt jelentősen csökkent, ami részben semlegesítette az eladósodott települések árfolyamveszteségeit.)

A türelmi időszak lejártával azonban beütött a krach: több önkormányzat ugyanis úgy adósodott el, hogy nem számolt a visszafizetéssel és az árfolyamváltozásból fakadó kockázatokkal sem (pedig az önkormányzatok gazdasági bizottságai elvileg felkészültek). Az MNB becslései szerint tavaly év végére már az állomány 50 százalékánál el kellett kezdeni a tőketörlesztést, 2013 végére ez az arány 90 százalékra emelkedik. Ez a jegybank becslései szerint tavaly 60 milliárdos, jövőre viszont már 80 milliárd forintos többletkiadást fog jelenteni az önkormányzatoknak alsó hangon (2010 végi árfolyamszintekkel számolva).

graf1

Ossza meg a bejegyzést