Visszalépett a kormány: már nem az a célja, hogy az év derekán megkezdett víziközmű-államosítást keresztülverje az önkormányzatokon. Ugyanakkor még senki nem tudja, mi lesz a következő lépés, pedig a vízműcégek a fizetőképességük határához érkeztek – az energiaárak miatt csődhullám fenyegeti őket.

Megfeneklett az a kormányzat által integrációs folyamatnak keresztelt államosítási törekvés, amelynek keretében az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatókat megkísérelték az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) ellenőrzése alá vonni.

A nyár folyamán és az ősz elején az NV képviselői még nagy vehemenciával igyekeztek meggyőzni a helyhatóságokat, adják át a társaságnak a rezsiárrobbanás miatt csődközeli helyzetbe került, működőképességük határára érkezett vízműcégeket. Ehhez képest a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) adatai szerint mostanáig az érintett önkormányzatok mindössze 30 százaléka egyezett bele abba, hogy a szolgáltatók vagyonát 100 százalékban átruházzák az NV-re.

Az állami cég ajánlata arról szólt, hogy a települések térítésmentesen adják át a vízműcégek minden eszközét azzal, hogy a Nemzeti Vízművek a szolgáltatói tevékenységét is átveszi és fenntartja. Az NV, illetve rajta keresztül a kormány részéről azonban semmilyen koncepció nem körvonalazódott, hogy mit kezdenének a vízműcégekkel, továbbá egyetlen fillér költségvetési forrást sem helyeztek az integrációs terv mögé.

Bár a kabinet mindenkit biztosított arról, hogy a megállapodások aláírását a felek részéről önkéntes, és minden esetben tárgyalásos folyamat előzi meg, a kiszivárgott hírek alapján lényegében ultimátumról volt szó: az NV előrebocsátotta, hogy csak azok a cégek kapnak támogatást, melyeknek a tulajdonjogát az önkormányzatok ingyen átadják az államnak.

A cikknek még nincs vége, itt olvashatják tovább

Ossza meg a bejegyzést