Csatorna vagy útépítés – nem mindegy Nyomtatás
2020. szeptember 16. szerda, 07:00

torveny1Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket. Hasonló az alaphelyzet Érden, ahol az ország egyik legnagyobb, több mint harmincmilliárdos csatornaberuházását bonyolították le.

Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor megerősítette a korábbi bírósági határozatot: érvénytelen az a szerződés, amellyel a lakossági által befizetett csatornapénzeket útépítésekre költötték Karácsondon.

A csatornapénz visszajár

Erre a döntésre alapítva a törvényszék egy másik – nem jogerős – ítéletével 141 millió forint megfizetésére kötelezte a karácsondi önkormányzatot. A mérföldkő-ítéletek minden eddiginél egyértelműben alátámasztották annak a széles körben elterjedt szlogennek a helytállóságát, amely szerint “a csatornapénz visszajár”.

A nemrég az Átlátszó birtokába került bírósági dokumentumok szerint a Heves megyei Karácsondon ugyanazt a képletet alkalmazták, mint még sok további  magyarországi településen.

Az elnyert uniós és hazai önerőtámogatások révén a kasszában a maradt a lakosság által korábban befizetett csatornapénz, hivatalos nevén: érdekeltségi hozzájárulás. A nagyjából 3000 lelket számláló Karácsondon a háztartásoknak korábban 160 ezer forint hozzájárulást kellett befizetni a csatornaberuházás finanszírozására.

A cikk itt folytatódik »

Ossza meg a bejegyzést

 
Kapcsolódó cikkek