Szigorú, feszes költségvetéssel és a tartalékok elhasználásával próbálják a legtöbb városban megőrizni a pénzügyi működőképességet, de többen hitelfelvételre vagy értékpapírok eladására is rákényszerülnek. Van, ahol az iparűzési adó megfelezése miatt adott állami kompenzáció annyira elég, hogy egy kicsit kint legyen a vízből a város, máshova, például Budapestre és Győrbe nem jut ebből a keretből pénz.

A helyi iparűzési adóbevételek csaknem kétharmada mögött Budapest, a 23 fővárosi kerület és a 23 megyei jogú város áll. Az összes önkormányzati bevétel harmadát jelentik a helyi adók, amelyek mintegy 80 százaléka helyi iparűzési adó (hipa). A beszedése azonban nagyon aránytalan, az adóból származó bevétel 90 százaléka az önkormányzatok 8,5 százalékától származik.

Napvilágra került az az összeg – 23 milliárd forintról van szó –, amellyel a kormány kárpótolni kívánja az önkormányzatokat azokért az elvonásokért, kiesett bevételekért, amelyek tavaly és az idén a „védekezés közös feladatunk” címen elvontak a helyi önkormányzatoktól. Nem kevés pénzről van szó: egyes számítások szerint csak a vállalkozások adóterheinek csökkentése címén 150 milliárdot vontak el településektől. Gémesi György, Gödöllő polgármestere kettős szemüvegen át látja a helyzetet: egyrészt a saját városának gondjaival kell szembesülnie, másrészt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnökeként országos rálátása is van a problémára.

A kormány mintegy 23 milliárd forint támogatást nyújt harminckét, huszonötezernél több lakosú településnek, a döntés során a kabinet a méltányosság és arányosság elveit érvényesítette – közölte a Miniszterelnökség.

A jól kialakított belső kontrollrendszer és integritási kontrollok rendszere, valamint a kockázaton alapuló érdemi ellenőrzés hozzájárulhat a közbeszerzések szabályszerűségi és korrupciós kockázatainak felismeréséhez - többek között erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék szakértői legfrissebb elemzésükben. Az elemzők emellett hangsúlyozzák: a közbeszerzések során akkor biztosítható a közpénzek átlátható elköltése és a tisztességes piaci verseny megvalósulása, ha a közbeszerzési rendszer minden szereplője betartja a jogszabályokat és szem előtt tartja az Alaptörvényben foglalt értékek megvalósítását.

A gépjárműadóból várható teljes, 90,5 milliárd forint bevételt betervezte a Pénzügyminisztérium a 2022-es központi költségvetésben a járvány elleni védekezési alap bevételeként – írja a hvg.hu egy frissen benyújtott tervezet alapján.

A feladatok és gazdálkodási feltételek lényeges változása nélkül fenntartható a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok önkormányzatai, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok pénzügyi egyensúlya, rövidtávon nem igényel rendszerszintű beavatkozást.

A nemzeti tulajdonú gazdasági társaságok felelős vezetőinek feladatellátását támogatja az Állami Számvevőszék 2021-re aktualizált, legújabb öntesztje. Kitöltésével a köztulajdonú vállalatok vezetői képet kaphatnak arról, feladatellátásuk megfelel-e minden előírásnak, hogy munkájuk szabályszerű, eredményes és hatékony legyen. Az ÁSZ két éve készített először öntesztet állami és önkormányzati cégvezetőknek. Összesen már tíz célcsoport számára érhetők el a tesztsorok, amelyeket a felhasználók eddig közel 20 ezer alkalommal töltöttek le az ÁSZ honlapjáról.

220 milliárd forintot költene a kormány a 300 leghátrányosabb helyzetű falu megsegítésére az uniós helyreállítási alapból. Ez úgy is óriási összeg, hogy alig 4 százalékát teszi ki az 5800 milliárdos csomagnak, ami a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására érkezik Brüsszelből. A sosem látott pénzeső közösen felvett, uniós hitelből és vissza nem térítendő támogatás formájában hull Magyarországra, ebből finanszíroznák az orvosok béremelését is, de a részletekről április 30-ig még vitatkoznak.

Az Országgyűlés előtt van a 2021-es költségvetés módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához szükséges források továbbra is maradéktalanul rendelkezésre álljanak.