Hirdetés
Nagypáliban biogázerőmű épül - helyi példa PDF Nyomtatás
2016. március 24. csütörtök, 08:30

nagypaliAz ötszázötven lelkes zalai faluban már egy repülőtér építésén sem lepődnének meg. Ha valaki azt hallja, hogy egy önkormányzatnak logisztikai, turisztikai és innovációs központja, napelemparkja, apartmanháza és kávézója van, akkor bizonyára egy nagyváros képe rajzolódik ki előtte.

Még inkább így van, ha megtudja, hogy a település biogázerőművet és multifunkcionális sportközpontot épít, valamint kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak. Nagyvárosról azonban szó sincs, a riport egy zalai kis faluban készült.

Húsz éve Nagypáli egyike volt az elöregedő, jövőkép nélküli, fogyó lélekszámú magyar kistelepüléseknek, ma távoli országok nagykövetei, befektetői és szakemberei adják egymásnak a kilincset a Zala megyei községben. Titok nincs, csak elképesztő mennyiségű elvégzett munka. – A rendszerváltást követő hat évben három polgármester váltotta egymást Nagypáliban, én kétévnyi önkormányzati képviselőség után 1996-ban kerültem a falu élére – emlékezik vissza a kezdetekre Köcse Tibor, a kistelepülés polgármestere. – Akkor 271-en laktak Nagypáliban, és éppen elkészült a közösségi házunk, ami az összes tartalékunkat felemésztette. Sőt, a fejlesztés még így is csak annak köszönhetően valósulhatott meg, hogy nagyon sok helyi és környékbeli vállalkozó segített minket. Ma már hihetetlenül hangzik, de korábban csak az óvoda, a sekrestye és egy presszó jelentette a közösségi teret – teszi hozzá a falu első embere.

Miután Köcse Tibor elfoglalta hivatalát, megalkották a Zöld út falufejlesztési programot, amellyel három területre koncentráltak. – Azt mondtuk, hogy növelni kell a község lélekszámát, fiatalokat kell csábítani a faluba, és meg kell akadályozni az elvándorlást. Mindezt úgy, hogy munkát és telket kell adni a családoknak. Tisztában voltunk azzal is, hogy meg kell erősíteni a helyi közösségeket, civil szervezeteket, és a megújuló energiákra alapozva fejleszteni kell a gazdaságot – mutat rá Nagypáli polgármestere. Elsőként csökkentették a helyi vállalkozások adóját, ezzel segítették a működésüket, a társaságok cserébe támogatják az önkormányzat kezdeményezéseit vagy a falu egy-egy sportolóját.

Azt az elején elhatározták, hogy első körben csak megtérülő fejlesztésekre koncentrálnak, és csak később, ha lesz rá forrás, akkor vágnak bele látványberuházásokba. Azt is lefektették, hogy a fejlődés érdekében minden megszerezhető pénzre lecsapnak, legyen az akár csak egy néhány tízezer forintos megyei pályázat. Aztán evés közben megjött az étvágy, így nagyon sok európai uniós forrást tudtak fejlesztésekre fordítani, de az elmúlt évek alatt sikerrel szerepeltek közvetlen brüsszeli vagy „visegrádi” tendereken is. A munka eredménye pedig szembetűnő.

Megduplázódott a falu lélekszáma 

S hogy hol tart most az egykor a kihalás felé araszoló település? Nagypálinak ma már 550 lakosa van, az átlagéletkor pedig két évtized alatt húsz évet csökkent. A faluban körülbelül száz 14 év alatti gyermek van. A korábbi egyetlen alapítvány helyett már kilenc civil szervezet működik a településen, és amiben csak tudnak, együttműködnek az önkormányzattal. Közben Nagypáliban az eltelt évek alatt egymást érték a fejlesztések, ennek köszönhetően épült a településen turisztikai, innovációs és logisztikai központ, csak ez utóbbi 35 embernek ad munkát. Tavaly készült el a modern eszközökkel felszerelt helyiterméküzem, ahol magas flavontartalmú bogyós gyümölcsökből készítenek majd ivólét, szörpöt és zselét. Az üzemben sem vegyszert, sem hőkezelést nem alkalmaznak majd, a készítményeket ultrahangos eljárással fogják tartósítani.

Az önkormányzatnak ma már van egy négy apartmanból álló, modern, ugyanakkor energiatakarékos épületegyüttese, és a falunak van kávézója is. A község vezetése ezek mellett kialakított egy boronafalut présházzal és őshonos fákkal. Megalkottak egy rózsakertet, ahol 356 fajtájú, összesen 3500 tő rózsa van, amit később 6500 tőig bővítenének. Később a rózsa szirmát is feldolgoznák, és talán töveket is adnának el. Az egyik tunéziai városba már rendeltek is a rózsatövekből. Van továbbá Nagypálin egy helyi termékeket bemutató, elképesztően hangulatos épület, valamint bemutató jelleggel létrehoztak egy őshonos fajoknak helyet adó ökoállatparkot is. A falu ökofamozgalmat indított, e kezdeményezés részeként smaragdfákat ültettek, és a település egy 38 ezer fából álló energiafűz-ültetvénnyel is büszkélkedhet.

A teljes cikk itt olvasható

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

online

Hírek hozzászólásai

  • A mélyszegénység Magyarországon nem szűnt meg - javasolnám a KSH stati... Tovább...
  • A kutya se jön már ide dolgozni! Innen csak elmennek/felmon danak az e... Tovább...
  • Az én fizetésem közelében sincs! Tovább...
  • ...lassan minden önkormányzatban IS lesznek és vannak pozitív tesztese... Tovább...
  • Hogyis??? Mikor nem működhetnek a testületek, mert a polgármester gyak... Tovább...
  • Ezen az intézkedésen látszik igazán, hogy milyen szegénység van Magyar... Tovább...
  • Az önkormányzatokn ál dolgozó és az önkormányzatoka t működtető 30.000... Tovább...
  • A fiam középiskolájába n 8:15-kor kezdődnek az órák. Sokan a környező ... Tovább...
  • A magyar államháztartás hiánya 2020. júliusában elérte az egész évi te... Tovább...
  • Minden téren hátrányban.???? Tovább...
  • Tegnapi hír a MÁV-tól, hogy a Budapest-Cegléd -Szolnok vonalon 60-100 ... Tovább...
  • Homolya úrhoz képest Andersen, a nagy mesemondó a fasorban sincs. Tovább...
  • Akkor a kistelepülésen még működő postáknak is vége. Ja és ehhez csak ... Tovább...
  • Bravó, ez aztán az ügyfélbarát közigazgatás! Úgy látszik az ügyfél csa... Tovább...
  • Itt. Levegőnek sem néz bennünket a kormányunk. Van viszont remek ASP-n... Tovább...