Hirdetés
Alig foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket az önkormányzatok PDF Nyomtatás
2012. február 14. kedd, 10:30

mozgasAlig, vagy egyáltalán nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű embereket az MTI által megkeresett önkormányzatok, bár több városban is tervezik. A fogyatékosok foglalkoztatásának elmaradása miatt az önkormányzatoknak évente sokmillió forintot kell befizetniük rehabilitációs hozzájárulásként.

A jogszabály szerint azoknál a munkáltatóknál, ahol a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25-öt, öt százalékban megváltozott munkaképességű (mvmk) embereket kell alkalmazni (a fegyveres szervek hivatásos tagjait foglalkoztató, illetve a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetekre ez nem vonatkozik).

Azoknak a szervezeteknek, ahol a megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el az öt százalékot, úgynevezett rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük a költségvetésbe. Ennek összege a „nem foglalkoztatott" emberenként csaknem egymillió (964.500) forint évente.

Az MTI több önkormányzatot is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy jelenleg hány mvmk embert foglalkoztatnak.

A nyíregyházi önkormányzatnál - az intézményeket és a hivatalt is beleértve - jelenleg 54 mvmk ember dolgozik, ez a létszám 1,54 százaléka. Rendes Sándor sajtószóvivő tájékoztatása szerint a helyhatóság 120 millió forinttal járul hozzá ahhoz, hogy a központi költségvetés finanszírozni tudja a mvmk-ek támogatását.

Elmondta, az önkormányzat nyitott arra, hogy további mvmk embereket vegyen fel. Hozzátette: figyelembe veszik a munkaképesség-csökkenés mértékét, fajtáját, így a jelenleg foglalkoztatottak - megfelelő munkakörben - egyenértékű munkaerőnek bizonyulnak a teljes munkaképességű dolgozókkal.

A dunaújvárosi önkormányzat hivatala nem alkalmaz mvmk-ként nyilvántartott dolgozókat. Németh Tünde, a hivatal szóvivője azt közölte, 9,4 millió forint rehabilitációs hozzájárulást fizetnek.

Jelezte azt is, hogy az önkormányzat tervezi mvmk dolgozó alkalmazását, amennyiben gazdasági helyzete lehetővé teszi, hogy plusz álláshelyeket hirdessen meg. Elmondta, ha megüresedő álláshelyre érzik ilyen munkavállalói pályázat, azt igyekeznek kedvezően elbírálni.

A szombathelyi önkormányzat kommunikációs vezetője, Angyal László azt a tájékoztatást adta, hogy nem dolgozik megváltozott mvmk ember a megyei jogú város polgármesteri hivatalában.

Elmondta, a vonatkozó rendelkezések értelmében ezért az önkormányzat 15 ember után köteles rehabilitációs járulékot fizetni. A szombathelyi hivatal is azt közölte, az önkormányzat tervezi, hogy felvesz mvmk embereket.

A kaposvári önkormányzat 21 mvmk dolgozót foglalkoztat, ez a munkavállalók csaknem egy százaléka - közölte a városháza szóvivője. Répás Orsolya elmondta, mivel nincs meg az elvárt, legalább ötszázalékos arány, a hivatal és intézményei 97,9 millió forint rehabilitációs hozzájárulást fizetnek.

Arra a kérdésre, tervezi-e az önkormányzat mvmk dolgozók felvételét, azt mondta: a közfeladatok ellátására az önkormányzati intézmények a legmegfelelőbb munkaerőt keresik. Amennyiben a jelentkezők között van mvmk munkavállaló, úgy a kiválasztásnál - úgy, mint eddig is - előnyt élvez.

Hozzátette, azok a mvmk-ek, akiket jelenleg is alkalmaznak, megfelelő, megbízható munkaerőnek bizonyulnak, egy részük azonban kevésbé terhelhető.

Újbuda, Budapest XI. kerületének esélyegyenlőségi referense arról adott tájékoztatást, hogy az önkormányzat két cége - Gyógyír XI. Kft. és az Újbuda Prizma Szociális Fejlesztési és Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. - foglalkoztat mvmk embereket. Utóbbi célja a munkanélküliek közhasznú és közcélú foglalkoztatása mellett a hátrányos helyzetű emberek komplex rehabilitációja.

Baráth Andrea azt közölte, a társaság 232 embert foglalkoztat, 70 százalékuk mvmk, vagy valamilyen fogyatékkal élő ember.

Elmondta azt is, decemberben együttműködési megállapodást kötött a XI. és XXII. kerület arról, hogy előbbi átveszi a budafok-tétényi megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását. A 30 új munkatárs januárban állt munkába az Újbuda Prizmánál, ahol kötészettel foglalkoznak.

Közölte, az „országos szinten is egyedülálló" együttműködés célja, hogy növeljék az mvmk emberek foglalkoztatottságát, mindenekelőtt az integráltan foglalkoztatottak számát. Szakértőkre hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a speciális, védett munkahelyek segítségével a foglalkoztatottak jelentős része visszavezethető a nyílt munkaerőpiacra.

Baráth Andrea tájékoztatása szerint a hivatalnál már folyamatban van mvmk emberek felvétele. Két látássérültet a közelmúltban hallgattak meg, és azt tervezik, hogy a megüresedett álláshelyekre is mvmk-et vesznek fel. A kiválasztáson a hangsúlyt - az egyenlő bánásmód elvét követve - a jelöltek képességeire, készségeire, szakmai tudására, a munkakörök előírt képzettségi követelményeire helyezik.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szociális államtitkársága az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a jogszabályban előírt kötelező foglalkoztatási szint az önkormányzatokra, így a polgármesteri hivatalokra is vonatkozik. Az ötszázalékos szabály az egyes önkormányzati cégeknél külön-külön számít, azaz nem vonható össze, nem átlagolható.

Emlékeztettek arra, hogy a „megváltozott munkaképességű személy" fogalmát a 2011. évi CXCI. törvény határozza meg. Ennek alapján - mások mellett - az minősül megváltozott munkaképességűnek, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű.

Közölték, az mvmk emberek a nyílt munkaerőpiacon, akkreditált munkáltatóknál, illetve szociális foglalkoztatóknál végeznek munkát. Ezek között jelentős létszámkülönbség van; van, ahol csak egy-két embert foglalkoztatnak, de akad olyan munkáltató is, ahol több ezret.

Utóbbiak „fő profilja" a rehabilitációs foglalkoztatás, ezeket szokták a köznyelvben "védett munkahelyként" említeni.

A tárca jelezte azt is, hogy folyamatban van a foglalkozási rehabilitációs rendszer átalakítása; az új szabályozás július 1-jétől lép hatályba, amely közlésük szerint igazságosabb és átláthatóbb lesz. Hozzátették: ennek elsődleges célja, hogy a mvmk emberek visszavezethetőek legyenek a munka világába.

A Nefmi közölte azt is, hogy a szociális államtitkárságon jelenleg több fogyatékos embert is foglalkoztatnak, van közöttük látás-, hallás- és mozgássérült kormánytisztviselő, továbbá vezető beosztásban dolgozó is.

Az államtitkárság arra is felhívta a figyelmet, hogy a mvmk emberek foglalkoztatásának - a kedvezmények igénybevételén túl - több előnye is lehet, így például „sok jó példa igazolja", hogy javulhat a munkatársak közötti összetartás, a viszonyulás a problémákhoz és a szervezettség.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Hírek hozzászólásai

  • Ez igen! Gratulálok a tankernek is és a kormányának is! Így kell ezt! ... Tovább...
  • Most soroltam 3.000.-Ft-tal, 35 évnyi munka után. Hát köszönöm szépen!... Tovább...
  • Oké, legyen 18 fok. DE: nagyon sok kistelepülés hivatalában 1-2 ember ... Tovább...
  • Egy dolog az, hogy mondjuk 18 fokban dolgozik a köztisztviselő (ülőmun... Tovább...
  • Mese! A környezetemben élők közül senkinek nem nőtt ennyivel a kereset... Tovább...
  • Ja! Persze 20 %. Kivéve a közigazgatás, az önkormányzatok! Évek óta se... Tovább...
  • Kevés. Ja és egyébként mi lesz jövőre - mert tendencia szerint még nag... Tovább...
  • Majd csak ezután fog igazán csökkenni, szeptembertől jönnek a megemelt... Tovább...
  • Milyen évközi béremelés?Legfe ljebb a minisztereknek. A köztisztviselő... Tovább...
  • 38.650,Ft illetményalap 2023-ban is a költségvetési törvény szerint. ... Tovább...
  • 38.650,Ft illetményalap 2023-ban is a költségvetési törvény szerint. ... Tovább...
  • Ehhez nincs mit hozzátenni! Tű pontos helyzetelemzés. Nem a szívem csü... Tovább...
  • Eszméletlen!!! A kormány tud erről? Jahnem. Tovább...
  • Ez így elég lesújtó. Csak ennyire képes a NER elit a válság közepén? H... Tovább...
  • Brüsszel kéri a kormányt, hogy emelje meg a tanárok fizetését, a kormá... Tovább...