Hirdetés
Nyíregyháza újra benépesült PDF Nyomtatás
2014. május 09. péntek, 07:00

nyiregyhaza varoshazaÚjratelepítésének kétszázhatvanegyedik évfordulóját ünnepli pénteken és szombaton Nyíregyháza, ahol koszorúzással és kulturális programmal emlékeznek a tirpákságra, a betelepült szlovák ajkú lakosságra.

Pénteken délután köszöntőt mond Kovács Ferenc polgármester a városalapítóként tisztelt gróf Károlyi Ferenc földesúr és Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szobránál, ahol elhelyezik a megemlékezés virágait - mondta el Rendes Sándor, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzatának szóvivője az MTI-nek. A városalapítók szobrának megkoszorúzását követően pedig az akusztikus zene ünnepére várják a helyieket, amelyen fellép a Tünde-Pila-Bubu elnevezésű formáció, Oláh Ibolya és a Karmapirin, a No Techno Country Band, a Texas Stuff, este pedig Szekeres Adrienn ad koncertet a városháza előtti Kossuth Lajos tér színpadán. Szombaton kézműves- és iparművészeti termékbemutatót, tavaszi virágvásárt és kézműves foglalkozásokat rendeznek a téren.

Károlyi Ferenc 1753. május 16-án költöztetett szlovák telepeseket a török idők után elnéptelenedett Nyíregyháza határában lévő földjeire Békés, Borsod, Nógrád, valamint Hont és Zólyom vármegyékből. Békésben Petrikovics János szervezte az átköltözőket Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós és Szarvas településeken. Akkor jöttek létre a Nyíregyháza környéki, ma is meglévő bokortanyák; a házaik építéséhez Károlyi Ferenctől faanyagot kaptak a tót, szlovák ajkú betelepülők, akiknek háromévi adómentességet, belső autonómiát és szabad vallásgyakorlást is ígért a gróf. (Az evangélikus vallásúaknak ennek ellenére üldöztetésben volt részük.)

Nyíregyháza népessége ismét gyarapodásnak indult, 1786-ban II. József császár négy vásár megtartására jogosította fel a települést, amelynek mezővárosi rangot is adományozott. A feljegyzések szerint az 1754-es évben a lakosság több mint 80 százaléka "tirpák" volt, 1850-ben 66,3, míg 1890-ben 15,5 százaléka. A II. világháborút követően, a Benes-dekrétum, a magyar-csehszlovák kényszerű lakosságcsere idején 4506, magát szlováknak tartó nyíregyházi települt át főként a felvidéki Lévai járásba, a ma Szlovákiában lévő Hontfüzesgyarmat, Peszektergenye, Kálna, Garamlak, Kisóvár, Alsószecse és Garamszentgyörgy településekre.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

Hírek hozzászólásai

  • Minden téren hátrányban.???? Tovább...
  • Tegnapi hír a MÁV-tól, hogy a Budapest-Cegléd -Szolnok vonalon 60-100 ... Tovább...
  • Homolya úrhoz képest Andersen, a nagy mesemondó a fasorban sincs. Tovább...
  • Akkor a kistelepülésen még működő postáknak is vége. Ja és ehhez csak ... Tovább...
  • Bravó, ez aztán az ügyfélbarát közigazgatás! Úgy látszik az ügyfél csa... Tovább...
  • Itt. Levegőnek sem néz bennünket a kormányunk. Van viszont remek ASP-n... Tovább...
  • ...szégyen, hogy kormányunk és munkáltatónk" mindenkit minimálbéren ta... Tovább...
  • A szétterülést ez ne állítja meg,hiszen a barnaövezetek is a külső rés... Tovább...
  • A térségnek az M0 nyugat bezárása fontos, ami elviszi a mai terhelő fo... Tovább...
  • ideje... Tovább...
  • Csak jelzem az Államtitkár Úrnak, hogy a kis falvakban csak az alábbi ... Tovább...
  • Normáááális???! !! Nem a bolttulajdonoso knak kellene adni a pénzt, ha... Tovább...
  • Az állam mikor emeli a saját alkalmazottai fizetését? A 2020. évi költ... Tovább...
  • Na, ez a cikk sem mond semmit, megoldásról egy szó sem, pedig ez lenne... Tovább...
  • A sertéspestis rohamosan terjed az országban, már a fél ország fertőzö... Tovább...