Hirdetés
Nyíregyháza újra benépesült PDF Nyomtatás
2014. május 09. péntek, 07:00

nyiregyhaza varoshazaÚjratelepítésének kétszázhatvanegyedik évfordulóját ünnepli pénteken és szombaton Nyíregyháza, ahol koszorúzással és kulturális programmal emlékeznek a tirpákságra, a betelepült szlovák ajkú lakosságra.

Pénteken délután köszöntőt mond Kovács Ferenc polgármester a városalapítóként tisztelt gróf Károlyi Ferenc földesúr és Petrikovics János szarvasi csizmadiamester szobránál, ahol elhelyezik a megemlékezés virágait - mondta el Rendes Sándor, a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzatának szóvivője az MTI-nek. A városalapítók szobrának megkoszorúzását követően pedig az akusztikus zene ünnepére várják a helyieket, amelyen fellép a Tünde-Pila-Bubu elnevezésű formáció, Oláh Ibolya és a Karmapirin, a No Techno Country Band, a Texas Stuff, este pedig Szekeres Adrienn ad koncertet a városháza előtti Kossuth Lajos tér színpadán. Szombaton kézműves- és iparművészeti termékbemutatót, tavaszi virágvásárt és kézműves foglalkozásokat rendeznek a téren.

Károlyi Ferenc 1753. május 16-án költöztetett szlovák telepeseket a török idők után elnéptelenedett Nyíregyháza határában lévő földjeire Békés, Borsod, Nógrád, valamint Hont és Zólyom vármegyékből. Békésben Petrikovics János szervezte az átköltözőket Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós és Szarvas településeken. Akkor jöttek létre a Nyíregyháza környéki, ma is meglévő bokortanyák; a házaik építéséhez Károlyi Ferenctől faanyagot kaptak a tót, szlovák ajkú betelepülők, akiknek háromévi adómentességet, belső autonómiát és szabad vallásgyakorlást is ígért a gróf. (Az evangélikus vallásúaknak ennek ellenére üldöztetésben volt részük.)

Nyíregyháza népessége ismét gyarapodásnak indult, 1786-ban II. József császár négy vásár megtartására jogosította fel a települést, amelynek mezővárosi rangot is adományozott. A feljegyzések szerint az 1754-es évben a lakosság több mint 80 százaléka "tirpák" volt, 1850-ben 66,3, míg 1890-ben 15,5 százaléka. A II. világháborút követően, a Benes-dekrétum, a magyar-csehszlovák kényszerű lakosságcsere idején 4506, magát szlováknak tartó nyíregyházi települt át főként a felvidéki Lévai járásba, a ma Szlovákiában lévő Hontfüzesgyarmat, Peszektergenye, Kálna, Garamlak, Kisóvár, Alsószecse és Garamszentgyörgy településekre.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Hírek hozzászólásai

  • Először összevonják a kis iskolákat, aztán a kis önkormányzatoka t, az... Tovább...
  • Gazdasági válság - óriási államadósság, óriási költségvetési hiány, ór... Tovább...
  • Csak úgy mellékesen megkérdezném tőle, hogy az egyházi iskolák miért k... Tovább...
  • Semmi nem fog addig változni, míg mindenki haláli nyugalommal dolgozz... Tovább...
  • Ezt mondjuk kizártnak tartom, hogy az ukrajnai menekültek nem tudnak/t... Tovább...
  • Semmi másra nem "használja" a kormányzat az önkormányzati köztisztvise... Tovább...
  • Ez bizony a kormány sara, ha elveszi a bevételeket az önkormányzat(ok ... Tovább...
  • Nógrád megye, azon belül is Kelet-Nógrád a sor végén kuksol, olyan kic... Tovább...
  • Ezt Mészárossal, Garancsival meg a többi oligarchával is megbeszélte a... Tovább...
  • Szeretem ezt a türelemre intő szavakat, meg az "áldozat" hibáztatást. ... Tovább...
  • Az Orbán kormánynak az elmúlt 12 évben sikerült teljesen szétverni a 2... Tovább...
  • Talán a mai kormány tagjai elfelejtették, hogy Magyarországon is szeku... Tovább...
  • Legfőképpen az ÁSZ elnök életminőségét - 2022. január 1-től a havi jöv... Tovább...
  • 2019-ben megválasztottuk a választási bizottságok tagjait, póttagjait!... Tovább...
  • Remélem többen is követni fogják őket... Tovább...