A vendéglátás, rendezvényszervezés területén a legfrissebb változás a 2011 márciusában hatályba lépő, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez kapcsolódik. A zenés, táncos rendezvények szervezésére, megtartására az engedélyt a kormányrendelet értelmében a települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője adja ki. Az ügyintézésre a jegyzőnek 20 napja van, az eljárásban az ÁNTSZ, az építésügyi hatóság, a környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságnak és a munkaügyi, illetve a munkavédelmi felügyelőségnek.

Érdekes újítás a szabályozásban, hogy a kérelmezőnek csatolnia kell az engedély iránti kérelméhez a biztonsági tervet, amelynek szabadtéri rendezvény esetén tartalmaznia kell az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzését.

(Az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló 277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet kimondja, hogy az OMSZ az élet-, egészség- és vagyonvédelmi, valamint a katasztrófavédelmi intézkedések meghozatalához a szélsőséges meteorológiai jelenség, folyamat okozta veszélyhelyzet, környezeti katasztrófa elhárítására, illetve bekövetkezésük esetén azok megszüntetése és felszámolása érdekében hivatalból és haladéktalanul meteorológiai alapadatokat szolgáltat. A meteorológiai alapadatok alapján végzett számításokat, elemzéseket, meteorológiai előrejelzést nyújt a lakosság és az intézkedésre feljogosított szervek részére, illetőleg rendszeres tájékoztatást nyújt az interneten keresztül a legfontosabb meteorológiai alapadatokról és az azok alapján készített rövid, közép- és hosszú távú meteorológiai előrejelzésekről.)

Ennek a biztosítéknak a bevezetésekor a jogalkotót természetesen az élet és testi épség megóvásának szándéka vezette, de ez az új elem az alkalmazás során a jövőben számos bizonytalanság forrása lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a több napra, hétre szóló elő előrejelzések finoman fogalmazva sem megbízható prognózisok. Az OMSZ honlapja sem mond mást: az időjárás előrejelzés korlátaiból adódóan nem mindig lehetséges a megfelelő, időben történő riasztás, előzetes figyelmeztetés kiadása. A legkorszerűbb eszközök és módszerek, szakmai ismeretek alkalmazása ellenére sem lehetséges minden esetben megfelelő időelőnnyel a megfelelő szintű veszélyjelzés kiadása! Sajnos előfordulhatnak olyan, akár kritikusan veszélyes időjárási jelenségek, amelyeket csak kialakulásuk pillanatában vagy azután van lehetőség felismerni.

A kormányrendelet 14. §-a széles mozgásteret biztosít a hatóságoknak a tragédiák megelőzése érdekében. Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság azt tapasztalja, hogy a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár, a rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni.

Napjainkban egyre szélesebb körben terjednek el a kistérségek egészét megmozgató, kulturális, sport és egyéb tömegrendezvények, város- és falunapok, fesztiválok. Képzeljük magunkat egy pillanatra annak a jegyzőnek a helyébe, aki egy nagyszabású szabadtéri rendezvény napjának reggelén lelkiismeretesen elolvassa az OMSZ előrejelzését vagy a reggeli híreket nézi, hallgatja és megtudja, hogy települése körzetében sárga vagy narancs, esetleg piros riasztást adott ki a OMSZ. Amennyiben nem függeszti fel a rendezvény folytatását és a vihar megérkezik, sok-sok ember életét és testi épségét teszi kockára.

Ha elővigyázatos és felfüggeszti a rendezvény folytatását a vihar pedig a szomszéd község mellett vonul el, akkor a rendezvény szervezője vagy a bérleti díjat fizető kereskedő kérheti-e tőle elmaradt hasznát, igazolt költségét a rendezvényhez kapcsolódóan? 90 km/h vagy 110 km/h erejű széllökés a veszélyes? Heves zivatar vagy jégeső, vagy az általa okozott baleset vált majd ki pánikot a tömegben? Nem szerencsés a jegyző vagy más szakhatóság kezébe adni a döntést a várható időjárással kapcsolatban, ugyanis ezzel a felelősség az OMSZ-től a hatóságok vállára kerül. (Segítené a jegyzők és a kormányhivatalok munkáját és csökkentené a jogalkalmazási bizonytalanságot, ha piros riasztás esetén köteles lenne a jegyző a rendezvény folytatásának felfüggesztését. Az OMSZ szerint a harmadik, piros szint veszélyes, komoly károkat okozó, sok esetben emberi életet is fenyegető időjárási jelenség, amely rendszerint kiterjedt területet érint. Érvényben lévő veszélyjelzés esetén legyünk különös figyelemmel értékeinkre és saját biztonságunkra. Folyamatosan kísérjük figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessük a hatóságok utasításait. Tartózkodjunk biztonságos helyen. A veszélyjelzés e legmagasabb szintjére már csak a meglehetősen ritkán előforduló események kerülnek.)

Az említett problémákhoz még számítsuk hozzá azt a nyomást, ami a politika (képviselő-testület) részéről érkezhet egy olyan sör-, bor-, pálinkafesztivál felfüggesztése kapcsán, ami a község vagy város életében egyszer van egy évben és komoly hasznot, népszerűséget hajthat a polgármester vagy a képviselők konyhájára, amennyiben szereplési lehetőséget biztosít a település kikapcsolódó polgárai előtt.

A felelősség tehát – a rendezvény szervezője után – végső soron a jegyző vagy más ellenőrzésre jogosult (az engedélyezési eljárásban részt vett) szakhatóság vállán nyugszik, ha túl korán vagy ha, túl későn döntött egy adott rendezvény felfüggesztéséről.

Végül egy tanulsággal e területen bizonyosan szolgáltak az utóbbi évek tapasztalatai. Lehet a szabályozás megengedő-liberális (diszpozitív) vagy szigorú-aprólékos (kógens), nincs az a jegyző vagy szakhatóság és nincs az a jogszabályi környezet, amely minden esetben megakadályozza, hogy kizárólag profitot szem előtt tartó gátlástalan nyerészkedők a biztonsági előírások megszegésén spóroljanak, fiatalkorúaknak alkoholt eladjanak vagy a megengedett létszám többszörösét kitevő tömeget engedjenek a rendezvények területére.

Ossza meg a bejegyzést