Mi is invitáltuk portálunk olvasóit a Tettekkel az esélyteremtésért című, roma integrációval foglalkozó konferenciára. Az esemény valamennyi megálmodója és előadója arra törekedett, hogy példaként bemutatásra kerüljenek mindazon kipróbált módszerek, melyek lehetőséget adnak a megértő együttélésre, az esélyteremtésre.

 Nagy Péter kiskunhalasi alpolgármester konferencián elhangzott előadása:

Tisztelt Konferencia, Tisztelt Hölgyek és Urak!

Az előadásomban egy olyan képzési, foglalkoztatási programról kívánok beszélni, amely széleskörű együttműködésre épült, jól és eredményesen működött.

Kiskunhalas Város Önkormányzati testülete 1995. decemberében határozta el a közhasznú társaság alapítását, amely átszervezés után 2003-tól a Városüzemeltetési Gondnoksággal összevonva Városüzemeltetési Igazgatóságként működött 2007-ig.

Célja:

• a város üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos kommunális munkák, a köztisztasággal, környezetvédelemmel, ár- és belvíz védelemmel kapcsolatos munkák végzése,
• munkanélküliek – elsősorban – cigányok foglalkoztatása,
• felnőttek képzése, mivel a megcélzott munkaerő jórészt szakképzetlen volt.

A város polgárai közül sokan előítéletekkel fogadták a közhasznú társaság alapítását és elhangzottak olyan vélemények, hogy ez egy újabb lehetőség lesz arra, hogy a cigányok részére újabb csatornákon keresztül legyen pénz juttatva. De volt olyan, aki megértőbb volt és azt mondta, hogy neki már az is elégtétel, hogy ha a cigány kezében kaszát lát.

Munkánkat nehéz körülmények között, szakképzetlen, fegyelmezetlen, többségében munkakultúrával nem rendelkező munkaerővel kezdtük meg.

Két-három év múlva a rendszeres foglalkoztatás és felnőttek oktatása következtében, szakmailag közepesen képzett, fegyelmezett, minőségileg is elfogadható, hasznos munkát végző munkaerővel rendelkeztünk.

Olyan szakmákat képeztünk, amelyek a munkánk végzéséhez szükségesek, és a munkaerőpiacon is keresettek, valamint a cigányok hagyományaihoz is illeszkedik.

A háromtól hat hónapig tartó képzési időszakban – mely munkaviszony keretében történt - számításba vettük a résztvevők előzetes tapasztalatait is.

Ilyen formában képeztünk kőműves, burkoló, csatornamű kezelő, parkgondozó, varrómunkás, betanított munkásokat és szakmunkásokat.

A képzést speciális oktatási program alapján végeztük.

A szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak /szi, ai. mv. szgy./mellett olyan tantárgyakat is oktattunk, amelyek elősegítik a képzésben résztvevőknek az élet dolgaiban, valamint a munkaerő piacon való eligazodásukat is. /életmód, életstílus, munkaerő-piaci tréning/

A hozzánk tapasztalatszerzés céljából érkező hazai és külföldi delegációk tagjai, valamint a konferenciákon résztvevők legtöbbször azokat a kérdéseket tették fel, hogy mi a titka a munkánknak, hogyan tudtuk rávenni a cigányokat, hogy tanuljanak, dolgozzanak, hogyan értük el ezeket az eredményeket.

Az ilyen tevékenység végzésének és eredményességének nagyon sok összetevője van, azok közül is kiemelkedően fontos:

1. Meggyőzés: hogy a képzés, a rendszeres munkavégzés, és jövedelem következtében saját és családja körülményei megváltozhatnak.

2. Motivációk:

• megfelelő munkakörülmények
• juttatások
• segítségnyújtás az ügyeik intézésében
• művezetők, oktatók személye: különös gondoskodást, figyelmet igényel az ilyen fajta foglalkoztatás.

Meggyőződésem, hogy csak az a művezető, oktató, tanár alkalmas erre a feladatra, aki teljes személyiségével tud hatni a teljes személyiségre.

3. Szervezettség

• munkatervek
• munka- és időterv
• folyamatos munka biztosítása

4. Ellenőrzés, munkautasítások

Rendkívül fontos a rendszeres ellenőrzés, a munkafeladat pontos meghatározása, /minőség, mennyiség/.

5. Tolerancia

A cigányok hagyományainak, szokásainak tiszteletben tartása /például halottaik virrasztása/, helyzetük, körülményeik megértése.

6. Széleskörű együttműködés

Alapító Önkormányzat, Munkaügyi Központ, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, egyéb érintettek.

Eredmények

Végezetül elmondhatom, hogy munkánkat a város polgárai és a városvezetők megelégedésére végeztük.

Munkánk által a város környezetében jelentős pozitív változás történt.

Hét év alatt 330 főt képeztünk betanított- illetve szakmunkásnak. A képzés megvalósulási százaléka 86%-os volt.

A foglalkoztatás éves átlag létszáma 120 és 150 fő között volt. A nyári időszakban előfordult, hogy a foglalkoztatás elérte a 200 fő/hót. A foglalkoztatottak 90%-a  cigány származású volt.

Mindezek következtében a városban megszűnőben vannak az előítéletek.

Ossza meg a bejegyzést