Csökkenhet még a munkanélküliség Nyomtatás
2016. június 30. csütörtök, 06:00

munkaugy01Szezonális hatások miatt folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése – kommentálták a Központi Statisztikai Hivatal kedden kiadott foglalkoztatási adatait az elemzők.

Március-májusban a foglalkoztatottak száma 149 ezerrel több volt a KSH jelentése szerint, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek korcsoportjában 2,8 százalékponttal, 66,0 százalékra emelkedett a foglalkoztatási arány. Egy év alatt 69 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, 1,6 százalékponttal, 5,5 százalékosra mérséklődött a munkanélküliségi ráta.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a szezonális hatások miatt a munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet, így az év második felében már 5 százalék közelébe süllyedhet. Idén érdemben, 5,6 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig az átlagos munkanélküliségi ráta enyhén tovább csökkenhet. A foglalkoztatottak számának növekedése döntő részben annak köszönhető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon 115,6 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi.

Az elemző szerint a foglalkoztatás dinamikus bővülése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP első negyedévben átmeneti lefékeződése után meredek gyorsulásra számít. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását támogatja. Biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami azonban támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat – írta.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kiemelte: az év hátralévő részében folytatódhat a munkanélküliségi ráta csökkenése. Rámutatott, hogy az aktivitási ráta 60,8 százalékon új történelmi csúcsot ért el. Bizonytalanságot jelent azonban az, hogy a múlt pénteki brit népszavazás hatása miként gyűrűzik végig az EU gazdaságán, és milyen mértékben érinti a magyar konjunktúrafolyamatokat. Az Erste Bank továbbra is fenntartja a 2016-os évre vonatkozó 2 százalékos növekedési várakozását, hiszen ha a külső folyamatok lassítanának a magyar növekedésen, akkor a kormány dönthet úgy, hogy a költségvetés fellazításának segítségével felpörgeti a magyar gazdaságot.

Ossza meg a bejegyzést

 
Kapcsolódó cikkek