Hirdetés
Álláskeresőből közmunkás lehet PDF Nyomtatás
2015. április 03. péntek, 09:00

salaryA regisztrált álláskeresők is javíthatják a foglalkoztatási statisztikákat a jövőben a közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása révén. A 2012 óta tartó „közmunkás-okosító” képzéseken már 135 ezernél többen szereztek például takarító, gyógynövénygyűjtő, útkarbantartó vagy állatgondozó képesítést – írja a Világgazdaság.

Amíg a gazdaság nem képes elérni a teljes foglalkoztatottságot, „addig átmenetileg futtatni kell a közmunka-programokat” – mondta a közelmúltban egy tanácskozásonVarga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: nemcsak beszélni kell a munka alapú társadalomról, hanem tenni is érte. Nos, a kormány most azzal tesz érte, hogy segít javítani a statisztikán.

A közfoglalkoztatási törvény legújabb módosítási terve szerint kiterjeszti a közfoglalkoztatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek.

A Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint az intézkedéssel erre az időre a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoztatottat lehet csinálni, legalább is papíron. Ezzel még akkor is növelhető a közmunkában résztvevők száma, ha évenként legfeljebb három napot lehet ilyen jellegű közfoglalkoztatási jogviszonyban eltölteni – véli Vécsi István. Különösen, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők esetében „havi átlagos létszámot” tesz közzé a Belügyminisztérium, illetve a KSH, a statisztika szépítésére pedig a munkaügyi központok sakkozhatnak azzal, mikorra hívják be a regisztrált álláskeresőket.

A kormány tervei szerint ez év júliusától lép majd hatályba a közfoglalkoztatási törvény ezen módosítása, amely ugyan a közmunkások szabadságolását is szabályozza, ám messze nem úgy, ahogyan azt a szakszervezet szeretné. Nincs szó benne ugyanis például sem pót-, sem gyermekek után járó szabadságról. Vécsi István jelezte, ők csak azt tartanák elfogadhatónak, ha a Munka törvénykönyve vonatkozna a közmunkásokra is. A szakszervezet a nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottakéval minden tekintetben azonos elbírálást kér a közmunkásoknak, valamint azt, hogy a minimálbér mindkét esetben érje el a létminimumot. A helyzet ehhez képest az, hogy míg idén a minimálbér összege bruttó 105000, nettó 68 775 forint, addig a létminimumot már 2013-ra is 87 510 forintban határozta meg a KSH.

Idén egy havi közmunkával még a minimálbérnél is kevesebbet lehet csak keresni: a szakképzetlenek bruttó 79 155 (nettó 51 847), de a szakképzettek is mindössze bruttó 101 480 (nettó 66 469) forintot vihetnek haza. Az előbbi a minimálbér 75, az utóbbi a garantált bér 83 százaléka, arányaiban mindkettő csökkent az utóbbi években. A „legjobban” a közfoglalkoztatott munkavezetők keresnek, ők a garantált bér 93 százalékát, bruttó 111 660, nettó 73 137 forintot visznek haza havonta.

Ehhez azonban 8 órában kell foglalkoztatni a közmunkást, ám ez a BM adatbázisa szerint 2013 áprilisa óta nem okoz gondot: míg azt megelőzően alig kétszer annyian dolgoztak teljes munkaidőben, mint hat órában, azóta fokozatosan szinte teljesen kiszorult a részmunkaidős foglalkoztatás. A legtöbbjüket jellemzően egyszerű szolgáltatási és szállítási munkára, takarítónak vagy kisegítőnek alkalmazták, illetve mezőgazdasági segédmunkások voltak.

Ennek döntően a közmunkások képzettségi összetétele a magyarázata: majdnem felük legfeljebb általános iskolát végzett, de mintegy 8-10 százaléka még a 8 osztályt sem járta ki. Számukra az utóbbi években több alap-, majd OKJ-s képzést is indítottak, és a részvétel ezeken 2013 vége óta szintén közfoglalkoztatásnak számít, tehát úgy statisztika-javító tényező, hogy valójában nincs mögötte munkavégzés.

A Belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt két évben összesen majdnem 163 ezren vettek részt valamilyen közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésben, közülük valamivel több, mint 135 ezren tettek sikeres vizsgát. A BM-től kapott információk szerint „az országos közfoglalkoztatók igényeire válaszolva” éppúgy képeztek gát- és csatornaőrt, útkarbantartót, erdőművelőt, kerti munkást és állatgondozót, mint egészségfejlesztési segítőt, sajt-, vagy cipőfelsőrész készítőt. De kifejezetten a Gyógynövény Szövetség kérésére betanított gyógynövénygyűjtőként és -termesztőként is végeztek több mint háromszázan az elmúlt években.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Szabályozási Tudsátár

online

Hirdetés

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Hát érdekes, van némi .....s bennem.Úgy érzékelem nekünk nem volt érdemes ezen k... Tovább...
  • Hát akkor nézzük, hogy milyen bevételt lehet még elvenni az önkormányzatokt ól -... Tovább...
  • A kör bezárult az önkormányzatok részére. A kormányzat elvonja a teljes gépjármű... Tovább...
  • Sajnos nem csak az említett önkormányzati kör kerül-került nehéz helyzetbe, hane... Tovább...
  • Ez aztán az ügyfélbarát ügyintézés. És a dolgozók mit szóltak ehhez. 42 óra/hét,... Tovább...
  • A magyar vidék - elsősorban a kis falvakra, városokra gondolok - halott. Nincs é... Tovább...
  • A leírtaktól nagyobb a baj a kistelepüléseke n ahol az adóerő képesség még a 100... Tovább...
  • Tisztelt Államtitkár Úr! Megadóztathatju k-e az önkormányzat közigazgatási terül... Tovább...
  • Á, dehogy fenyegeti pénzügyi csőd az önkormányzatoka t?! A kormány elvonja a tel... Tovább...
  • Az adott településen a helyi önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal a leg... Tovább...
  • ...elég nekünk ez a szorzó. Varga Mihálytól kapott - pár évvel ezelőtti 40.-Ft-o... Tovább...
  • Az 1990-es rendszerváltozá s , a demokrácia egyik alap pillére volt - sajnos már... Tovább...
  • Dolgozik az önkormányzati hivatalokban kb. 30.000. köztisztviselő. Többek között... Tovább...
  • Amennyiben a kormányzat elveszi az önkormányzatokt ól a maradék bevételeket is, ... Tovább...
  • Nem egészen jó az okfejtés. Az önkormányzatok mindent megtettek amit megtehettek... Tovább...