| Foggal-körömmel ragaszkodnak közmunkásaikhoz az önkormányzatok |
 |
 |
| 2018. december 11. kedd, 08:00 |
|
Akkora a munkaerőhiány az országban, hogy a munkáltatóknak esélyük sincs túl sokat válogatni a hozzájuk jelentkezők közül, még a hagyományosan nehezebben munkához jutó roma álláskeresők esélyei is javultak az utóbbi években. A kormány most az elhelyezkedési juttatás megduplázásával próbálja a közmunkaprogramban maradtakat a kilépésre ösztönözni, a rendszer szereplői szerint azonban ezzel elmegy a valódi problémák mellett. A kistelepülések önkormányzatainak továbbra is úgy kell a közmunka, mint egy falat kenyér, azt pedig, hogy egy munkanélküli miért választja inkább az 52 ezres fizetést nyújtó közmunkát a majdnem kétszer annyit fizető gyári munka helyett, nem kérdezi meg tőle senki. Nagyjából 142 ezer ember dolgozott ebben az évben közmunkában országszerte. Ez a szám a közmunkaprogram 8 éves történetében alacsonynak számít, de a teljes foglalkoztatottságot megcélzó, és az országos munkaerő-hiányt kezelni próbáló kormány számára még mindig magas. A közmunka-program eredeti célja ráadásul a munkanélküliek elsődleges munkaerő-piacra segítése kellene, hogy legyen. Ilyen értelemben pedig mindenképpen kudarc, hogy egy idén ősszel készült belügyminisztériumi elemzés szerint az állami apparátus ebben az évben 100-ból 89 közmunkást nem tudott munkához juttatni – írja az Abcúg. Ezzel magyarázható, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter október végén bejelentette: novembertől megduplázza a kormány az úgynevezett elhelyezkedési juttatás összegét, amit azok a közmunkások kapnak, akiknek sikerül az elsődleges munkaerő-piacon elhelyezkedni. A juttatás eddig havi 22 ezer forint körül mozgott, és addig kapták a munkaerő-piacon elhelyezkedő közmunkások, amíg a közfoglalkoztatási szerződésük le nem járt. A juttatás mostantól 45 600 forintra emelkedik. Emellett Varga azt is elmondta: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben a helyi kormányhivatalok foglalkoztatási osztályain külön programot indítanak, hogy javítsák a munkaerő-közvetítés hatékonyságát. A munkáltatói igényeket szeretnék jobban összehangolni a közmunkások jelentette munkaerő-kínálattal. Nem véletlen: Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett éppen az említett két megye adja az ország közmunkásainak egyharmadát, ami a mostani országos szintű munkaerő-hiánnyal összevetve azt jelenti: hiába a felszívó-erő, ezekben a megyékben ragadhattak bele leginkább a közmunkába az emberek. “ De vajon tud-e érdemben reagálni a közmunka-munkaerőpiac átmenet hiányára a kormány, ha azokat jutalmazza még inkább, akiknek már sikerült ez az átmenet, ahelyett, hogy azokat segítené érdemben, akiknek még nem? Ossza meg a bejegyzést
|
Ha valamikor, akkor most lehetne a legkönnyebben átterelni az elsődleges munkaerőpiacra azt a 142 ezer munkavállalót, aki a közmunkaprogramban ragadt, ehhez kétség sem fér.
Hozzászólások
Amúgy meg ahol a fent említett példa valós, ott nem a közmunkás a hibás, bár aki ezt leírja még 52 e forintér sem dolgozna a hidegben még 2 órát sem. Az önkormányzatokn ak végre megfelelő mértékű forrást kellene biztosítani, hogy megfelelő bért tudjon adni a kommunális és egyéb kiegészítő feladatok elvégzéséhez a munkaerőnek. Mert jelenleg nem is tudná alkalmazni őket, egyszerűen nincs miből kifizetni. Akkor most csak mi marad a közmunkás és az is addig még el nem helyezkedik. Ettől a helyi munka és probléma nem lesz megoldva.