A kormány célja, hogy mindenki, aki tud, és képes, dolgozhasson; a 2019-es költségvetés ennek figyelembevételével készült, és az adócsomag is több, a munkaerőpiacot érintő változást tartalmaz. Jövőre folytatódnak a közszféra béremelései, az adókedvezmények célzottabbá válnak, és a korábbi 100 ezer forintos korlát helyett a minimálbér erejéig vehetők igénybe.

Egy szerdai budapesti sajtótájékoztatón mondta ezt a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára, Bodó Sándor (képünkön). A foglalkoztatáspolitika fő célkitűzése 2010 óta a teljes foglalkoztatottság elérése – emlékeztette hallgatóit. Az eddigi kormányzati intézkedésekkel sikerült ehhez nagyon közel kerülni. Mintegy 750 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve, a munkanélküliségi ráta pedig történelmi mélyponton, 3,7 százalékon áll. A reálbérek 2018 első harmadában – a tavalyi kétszámjegyű növekedést követően – a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően ismét több mint 10 százalékkal emelkedtek – mondta az államtitkár.

2019-ben folytatódnak a közszféra béremelései – ígérte –, jövőre újabb 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése, elérve ezzel 2015-höz képest az átlagosan 50 százalékos emelkedést. Az egészségügyi szakdolgozók esetében a 2016-ban indult többlépcsős béremelés részeként 2019 novemberétől további 8 százalékos emelésre kerül sor. A költségvetés megteremti a kormánytisztviselői és köztisztviselői bérrendezés lehetőségét is, ennek módjáról és mértékéről ősszel dönt a kormány. A költségvetés fedezi a korábbi években megvalósult minden béremelési intézkedés továbbvitelét is.

Jövőre mintegy 4000 milliárd forintot fordítanak a fejlesztések finanszírozására. A 2016-ban kötött hatéves béremelési és adócsökkentési megállapodás nyomán további 2 százalékponttal - 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó kulcsa. Ez a csökkentés több mint 130 milliárd forintot hagyhat a gazdaságban. A családi adókedvezmény mértéke a kétgyermekesek esetében 40 ezer forintra nő, ami 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál. A nyugdíjasok foglalkoztatásában pedig jelentős könnyítést jelent majd, hogy az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót és járulékokat fizetni.

Kitért arra is az államtitkár, hogy a 2019. január 1-jétől igénybe vehető adókedvezmények célzottabbá válnak. Így a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a megváltozott munkaképességűek és a közfoglalkoztatottak után lehet majd érvényesíteni.

Kérdésre válaszolva Bodó Sándor elmondta, hogy közel félmilliós munkaerőtartalékkal számolnak, a közfoglalkoztatottakat, az iskolákból kikerülő fiatalokat, a nyugdíjasok visszafoglalkoztatását és a külföldről visszatérőket említette köztük. Hangsúlyozta, továbbra is fontosnak tartják a duális képzés erősítését, emellett fontos a munkaerőmobilitás támogatása és a járulékcsökkentés is.

Ossza meg a bejegyzést