Közbeszerzés - Alvállalkozó vs. erőforrást nyújtó szervezet Nyomtatás
2011. január 18. kedd, 16:54

A hazai közbeszerzési törvény 2010. szeptember 15-én hatályba lépett módosulásával több olyan lehetősége is megnyílt ajánlattevők számára, melyre ezidáig nem számíthattak. Amennyiben nem alkalmasak úgy szakembereket, alvállalkozókat tudnak segítségül hívni az alkalmassági kritériumok többségében (pl. referencia, árbevétel), még abban az esetben is, amikor a bevont érintett cég 10%-ban vagy annál alacsonyabb mértékben kerül bevonásra.

 

Továbbra is fennáll a lehetőség ajánlattevők számára, hogy úgynevezett erőforrást nyújtó szerveztet használjanak szintén abból az okból, hogy alkalmasnak minősüljenek az érintett közbeszerzési eljárásban. A két szerep, azaz az alvállalkozói és az erőforrást nyújtó szervezeti szerep egyértelműbben különválik, mivel erőforrást nyújtó szervezet nem vehet részt közvetlenül az ajánlattevő által bevontan a teljesítésbe. A segítségnyújtás feltétele utóbbi esetben, hogy többségi részesedéssel rendelkezzen erőforrást nyújtó szervezet ajánlattevőben vagy fordítva. Ez a megoldás eredetileg az anya-leány viszonyban lévő szervezetekre lett kitalálva, de a hazai szabályozási környezet eltérve az irányelvi szabályoktól le kellett hogy szűkítse azt, a piaci szereplők kreatív jogértelmezése miatt.

A hazai közbeszerzési gyakorlatban tehát liberalizáltabbá vált az alvállalkozó bevonására vonatkozó szabály, ami egyrészt megkönnyíti ajánlattevők dolgát, másrészt azonban az ajánlatkérők által előírt alkalmassági kritériumok komolyságát is gyakran megkérdőjelezi. Eleve nem írható elő túlzó alkalmassági kritérium a törvény szabályai szerint. A kis és középvállalkozások támogatása során azonban olyan szabályok is felhígultak, melyre ugyan Európában van példa, de hazai környezetbe ágyazva más következményekkel járnak. Ha például egy ajánlattevő csak az elmúlt évben alakult, úgy nem kell mérleg szerinti eredményt csatolnia, hanem árbevételt igazolnia. A jogalkotó célja egyértelmű, hiszen pontosan azt kívánja megakadályozni, hogy ajánlatkérők előírásaikkal kiszorítsák az újonnan alakuló ajánlattevők cégeit. A következmények azonban tovább vezetnek, hiszen a szabállyal élni és visszaélni nem azonos jelentéssel bírnak.

Hasonlóképpen az erőforrást nyújtó szervezet vs. alvállalkozó kérdéshez, alkalmazásuk akkor lesz természetes, amikor mindegyik fél a színvonalas teljesítés érdekében kér információt a másiktól, s a felesleges energiákat nem arra pazarolják, hogy kerülő utakat keresnek, túlzó ajánlatkérői előírásokkal, vagy rejtett alvállalkozókkal, soha ki nem fizetett szubalvállalkozókkal, akik a valós teljesítésben szerepet vállaltak.

Ossza meg a bejegyzést