Hirdetés
Elárasztották az Alkotmánybíróságot kötelező oltás miatti panaszokkal
2022. január 13. csütörtök, 08:30

oltas2Csaknem négyszáz alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, a munkavállalók kötelező oltását elrendelő kormányrendeleteket támadták meg – tudta meg az Index.

Azt a szabályozást, amely lehetőséget ad a cégeknek és vállalkozásoknak, hogy előírják alkalmazottaiknak a kötelező vakcinát, már tárgyalják az alkotmánybírák, míg az oltásra kötelezett állami és önkormányzati dolgozók panaszait több ügytípusra szétválogatva az elmúlt hetekben szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

Mint ismeretes, a munkahelyek védelmével kapcsolatos intézkedésekről két kormányrendelet is megjelent tavaly október végén. Az egyik a versenyszférára, a másik a közszférára határozott meg intézkedéseket. Mindkét szabályozást megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Hiányzik az önkéntes hozzájárulás

A koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 599/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet alapján a következő dolgozókat kötelezték a védőoltás beadatására:

  • az oktatásban dolgozókat,

  • a kulturális intézmények dolgozóit,

  • a szociális intézményekben dolgozókat,

  • a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóit, valamint

  • a kormányzati igazgatási és közszolgálati tisztviselőket, a NAV személyi állományát.

Az önkormányzati dolgozók számára csak akkor kötelező a védőoltás, ha a területileg illetékes polgármestere így dönt. Az egyik határidő éppen húsz nap múlva, január 31-én jár le.

A szabályozás szerint ugyanis az a védőoltásra kötelezett állami vagy önkormányzati dolgozó, aki a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozik, és a kormányrendelet hatálybalépése, azaz november 15-e előtt nem vette fel a koronavírus elleni oltást, december 15-ig volt köteles azt felvenni; ha munkavégzés során ügyfelekkel nem találkozik rendszeresen, akkor január 31-ig.

Ezen kötelezettség alól mentesülnek azok, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják, hogy ellenjavallt számukra a védőoltás felvétele. Ennek elmaradása esetén a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. A fizetés nélküli szabadság legfeljebb egy évig tarthat. Aki ezalatt sem oltatja be magát, annak jogviszonyát a munkáltató megszüntetheti.

Ha a dolgozó a kötelező fizetés nélküli szabadság elrendelését követően, de egy éven belül felveszi a védőoltást, vagy bemutatja a mentesítő orvosi szakvéleményt, a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul megszünteti, és a dolgozót továbbfoglalkoztatja.

Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint december 2-ig a védőoltás állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak számára való kötelezővé tétele miatt – indítványminták alapján – több mint 350 indítvány érkezett. Az indítványokat ügytípusonként szétválogatták.

Az alkotmányjogi panaszok szerint a szabályozás:

  • aránytalanul súlyos joghátrányt fűz a védőoltás felvételének elmulasztásához, és az elérni kívánt cél szempontjából észszerűtlenül korlátozza az alapjogokat;

  • sérti az emberi méltósághoz való jogot, mert nem teszi lehetővé az oltás alóli mentesülést természetes immunitás alapján;

  • sérti az Alaptörvény III. cikk (2) bekezdését, amely szerint csak tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulással lehet orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

Oltásra kötelezhető foglalkoztatottak

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm.-rendelet alapján a cégek és vállalkozások jogot kaptak arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a védőoltás felvételét a foglalkoztatottak számára, ha ezt szükségesnek látják az ott dolgozók biztonsága érdekében.

A jogszabály szerint a munkáltató még beoltatlan dolgozóknak 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltatóknak e-mailben vagy papír alapon tájékoztatniuk kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről, valamint a vakcina felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. Nem kötelezhető a védőoltás felvételére az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. 

HA A FOGLALKOZTATOTT A VÉDŐOLTÁST A MUNKÁLTATÓ ÁLTAL MEGHATÁROZOTT HATÁRIDŐN BELÜL NEM VESZI FEL, AKKOR A MUNKÁLTATÓ FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGOT RENDELHET EL, ÉS HA EGY ÉVEN BELÜL TOVÁBBRA SEM VESZI FEL AZ OLTÁST, AKKOR A JOGVISZONYÁT FELMENTÉSSEL, ILLETVE FELMONDÁSSAL AZONNALI HATÁLLYAL MEGSZÜNTETHETI.

Az oltás munkáltató általi kötelezővé tétele miatt több tucat indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Ebben az ügyben van legközelebb a döntés, merthogy az egyik indítvány már szerepelt az 1. számú öttagú tanács tavaly december 14-i ülésén.

Az alkotmányjogi panaszok az előző ügyhöz hasonló érveket hoznak fel. Emellett többen hivatkoznak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 54. § (2) bekezdésére:

A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az ügyben december 22-én kelt álláspontját eljuttatta az Alkotmánybírósághoz. Ebben többek között hangsúlyozta:

Az egyes, egyéni alapjogokat korlátozó intézkedésekre éppen a lakosság közegészségügyi védelme miatt van szükség. A rendelkezésre álló oltások mindegyike hatásos, a gyártók által jelenleg ismert és publikált mellékhatásaik a pandémia következményeinek tükrében elhanyagolhatók, ahogy ezt maga az indítványozó sem képes vitatni.

Már döntöttek az egészségügyi dolgozók kötelező oltásáról

Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa november 30-án egyhangúlag elutasította az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltását előíró kormányrendelet elleni alkotmányjogi panaszokat. A sérelmezett jogszabály előírta, hogy nem hozható létre jogviszony azokkal az egészségügyi dolgozókkal, rezidensekkel és gyógyszerészekkel, akik nem oltatják be magukat. A foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni, ha az oltás felvételét a felszólítástól számított tizenöt napon belül nem tudja igazolni, vagy nem mutat be orvosi szakvéleményt arról, hogy nem veheti fel a vakcinát. Az ügyben több mint 250 indítvány érkezett a Donáti utcába, amely szerint a kötelező oltás sérti az egészségügyi önrendelkezési jogot, és a szabályozás diszkriminatív. Az Alkotmánybíróság az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontjára utalva hangsúlyozta, hogy a közegészségügyi célok elérése – így különösen egy súlyos járvány megfékezése, következményeinek enyhítése – indokolhatja végső eszközként a kényszerítő jogi eszközök alkalmazását. Az alkotmánybírák szerint az oltásra kötelezés az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos korlátozásának minősül, így a szabályozás szerinti szankció nem eredményez az indítványozók egészségügyi önrendelkezési jogába való aránytalan beavatkozást.

Ügyészségi panasz

Az Alkotmánybírósághoz fordult egy névtelenséget kérő ügyészségi alkalmazott is, aki a koronavírus elleni védőoltásnak az ügyészségi alkalmazottak által történő kötelező igénybevételéről szóló 638/2021. (XI. 18.) Korm.-rendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

A jogszabály alapján ha az ügyészségi alkalmazott 2022. január 15-ig az oltás első dózisát nem veszi fel, és ezt az előírt határidőn belül nem igazolja, vagy a védőoltás alóli mentesítést igazoló orvosi szakvéleményt nem mutatja be, részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ezenfelül a munkáltató – a panaszos szerint az ügyészségi szolgálati jogviszonyra irányadó jogszabálytól eltérően –

AZ ÜGYÉSZSÉGI ALKALMAZOTT SZOLGÁLATI JOGVISZONYÁT FELMENTÉSSEL AZONNALI HATÁLLYAL MEGSZÜNTETHETI, HA A FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁG ELRENDELÉSÉTŐL SZÁMÍTVA EGY ÉV ELTELT.

Az indítványozó rámutatott:

"Rendkívül súlyosnak tartom, hogy a jelenleg tesztfázisban lévő vakcinák felvételére való kötelezés úgy próbálja felülírni a saját testünk és szervezetünk feletti rendelkezéshez való jogot, hogy mindeközben – a kötelezettség nem teljesítése esetén a munkahely vonatkozásában – joghátrányt helyez kilátásba.

A panaszos nem vitatja a járványhelyzet súlyosságát, azonban szerinte számos alternatív megoldás is létezik, amely a fertőzés elleni védekezést segítené elő az állami szférában is, mint például a heti szintű munkahelyi gyorstesztelés, a rotációs távmunkavégzés és a beltéri maszkhasználat."


Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Ez jó - elveszem a pénzedet, aztán tárgyaljunk, hogy mennyit adok vissza belőle?... Tovább...
  • ez a cikk jó nagy katyvasz... Tovább...
  • Megbecsülve és elismerve az áldozatos munkájukat, nem ellenük irányulóan jegyzem... Tovább...
  • Hol van ehhez képest a jegyzők bére? Az elmúlt években a jegyzői munka,hatás és ... Tovább...
  • Ja persze! Ez nagyon szép, DE!! Mi van a hivatalban dolgozó köztisztviselők kel?... Tovább...
  • ...a hivatali dolgozóknak meg marad a Probono és az ASP (ami Szent estén zárva l... Tovább...
  • Bezzeg a hivatali dolgozókról egy szó sincs megint. Mi pusztuljunk éhen! Tovább...
  • Egyetértek az átlátható önkormányzat programmal. Esetleg átlátható állam program... Tovább...
  • Ez nyíltan az önkormányzatok kivégzése, pénzügyi tönkretétele. Csak mellékesen m... Tovább...
  • SIRALMAS!!!! Eljutottunk oda, hogy egy utcáról bekerülő fiatal középfokú végzett... Tovább...
  • Az önkormányzatokn ál megint nem lesz béremelés!!! A bevételeket elveszik,így a ... Tovább...
  • Eljutottunk oda, hogy a pályakezdő köztisztviselő, közalkalmazott( középfokú vég... Tovább...
  • Tehát a gazdaság újraindításának az a legjobb módszere, ha közben tönkretesszük ... Tovább...
  • De legalább van egy kitűnő" ASP-nk és KIRA rendszerünk, amiben éjjel nappal dolg... Tovább...
  • Ha úgy országosan egyszerre felállna MINDENKI!....ak kor talán a kormány is észh... Tovább...