A Magyar Posta Zrt. október végén jelentette be, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése miatt, illetve energiafelhasználása csökkentése érdekében november 12-étől 210 település 366 postahivatalát zárja be ideiglenesen. Azon a 101 településen, ahol több szolgáltatóhely működik, a fennmaradók vették át a feladatokat, és úgy tudni, a bezárt intézményekben dolgozókat is. Azon a 109 településen pedig, ahol nincs másik – nyitva tartó – hivatal, mobilpostát állítottak szolgálatba. Számos önkormányzat jelezte, hogy nem értenek egyet a bezárásokkal, és mint kiderült, kezdeményezték is a postánál az újranyitást.

Öt év alatt durván 6000-rel csökkent a pedagógusok létszáma Magyarországon. Az óvodákban a legrosszabb a helyzet, ám az általános- és középiskolákban is egyre leterheltebbek a tanárok, hiszen arányaiban egyre több gyerekkel kell foglalkozniuk.

A Honvédelmi Minisztérium irányításával környezetvédelmi programok gondoskodnak az egykori honvédségi területek kármentesítéséről. A környezet védelme és a környezettudatosság elválaszthatatlan a mai modern haderő képétől – írja közleményében a HM.

Pedig akad olyan városi távhőszolgáltató, amelyre nem rótt ki kötbért az MVM.

A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.

Medve-Bálint Gergő, Martin József Péter és Nagy Gabriella tanulmánya – amely a TÁRKI 2022-es Társadalmi riportjában olvasható – a hatékonyság, a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a korrupciós kockázatok szempontjából vizsgálta az elviekben a felzárkóztatást célzó kohéziós támogatások hazai felhasználását. Szerintük mindhárom tekintetben az eredeti szándéktól eltérő eredményeket hoztak a kohéziós források, ami csak részben magyarázhatók országspecifikus tényezőkkel.

A szén-dioxid-kibocsátás önmagában 300 ezer tonna évente. A több száz oldalas környezeti hatásvizsgálat viszont egyértelműen fogalmaz: a gigaberuházás nem jelent veszélyt. A tervezett tevékenység környezetegészségügyi kockázata megnyugtatóan az elfogadható szint alatt marad – ez az egyik megállapítása a Debrecen mellé tervezett kínai akkumulátorgyárról készült környezeti hatásvizsgálatnak. A tucatnyi különböző, gyakran több száz oldalas dokumentumot tartalmazó felmérés rövidebb ideig nyilvánosan is elérhető volt, így tudta azt megismerni a Világgazdaság is.