Az önkormányzatok csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet, engedély hiányában az ügylet semmis. Az új szabályozás hatálya alá tartozó intézményekkel kapcsolatos ügyletek megkötése során a pénzügyi szervezetek is csak a jogszabályi változásokat figyelembe véve járhatnak el.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény meghatározza az államadósság, valamint az adósságot keletkeztető ügyletek fogalmát, és kimondja, hogy a jogszabály által meghatározott esetekben a kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges az adósságkeletkeztetéshez. Ilyen engedély hiányában az ügylet semmis. Adósságot keletkeztető ügyletnek számít például a hitel, kölcsön felvétele, átvállalása, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala, a váltó kibocsátása, a pénzügyi lízing lízingbevevőként történő megkötése, az eladóként visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés - ismertette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének körlevelét az MTI.
Az új államadósság fogalom szervezeti hatálya, valamint az adósságkeletkeztető ügyletekkel kapcsolatos eljárási szabályok nemcsak az államháztartásra terjednek ki, hanem mindazon szervezetekre, amelyek a statisztikai számbavétel során a kormányzati szektorba tartoznak. Az önkormányzatok január 1-jétől csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet, korábban esetükben a hitelfelvételre, illetve adósságot keletkeztető ügyletekre ilyen korlátozó szabályozás nem volt hatályban.
A jogszabály lehetővé teszi, hogy bizonyos ügyleteket az önkormányzatok a kormány hozzájárulása nélkül is megkössenek. Ilyen például a magyar költségvetést érintő, az európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.
Valamennyi ügyletre igaz ugyanakkor, hogy az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletből eredő adott évi összes fizetési kötelezettsége a futamidő végéig egyik évben sem haladhatja meg a vonatkozó kormányrendelet szerint meghatározott éves saját bevételeinek 50 százalékát. A fizetési kötelezettségbe nem számítandó bele a likvid hitelből és reorganizációs hitelből eredő tartozás, de bele kell számítani a már beváltott kezességvállalásból eredő, bizonyosan megvalósuló fizetési kötelezettséget.
A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek január l-jétől adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthetnek. A jogszabály az előzetes engedélyeztetés alól mentesíti azokat az ügyleteket, ahol likvid hitel igénybevétele történik, illetve amelyben valamennyi fél az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy, illetve kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet.
Hogy volt régen...?
