Az önkormányzati rendszer szisztematikus gyengítésének folyamatát vélhetjük felfedezni Magyarországon és ebbe illik bele a múlt hétvégén bejelentett, az önkormányzatok adósságának részleges átvétele is - mutat rá vélemény cikkében Horváth István. A közgazdász azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha az utalásait valóra váltva az állam valóban nem fizetné vissza a bankoknak a teljes átvett önkormányzati adósságot, akkor az nemzetközi szabályok alapján csődeseményt jelenthetne, amelynek jelentős negatív pénz- és tőkepiaci következményei lehetnének. Éppen ezért óva int attól, hogy a kormány valóban rálépjen erre az útra. Az alábbiakban Horváth István véleményét közüljük a portfolio.hu publikálta cikk alapján.
Érdekes folyamatokat figyelhetünk meg az önkormányzatok szerepének alakulásában az elmúlt jó két esztendő folyamán. Témánk aktualitását a miniszterelnök október 27-i bejelentése adja, miszerint a központi kormányzat az önkormányzati adósságok nagyjából felét (kb. 612mrd) átvállalja Ezzel kapcsolatosan elmélkedtem el - nem kizárólag gazdasági elemzői szemszögből - többek között az önkormányzatok szerepének át(le?)értékelődésén. Az alábbiakban Horváth István volt vezető elemző írását közöljük.
Hogy is jutottunk idáig?
Az előző választási ciklusban a jelenlegi kormányoldal erős hálózatot épített ki a helyi önkormányzati választások sikeres megnyerésével. Nem kis mértékben erre a bázisra támaszkodva alapoz(hat)ta meg jelenlegi pozícióját is. A 2000-es évek elején a helyi önkormányzatok jártak élen a deviza hitelek (helyesebben a közbeszerzési eljárásokat szükségessé nem tévő deviza kötvények kibocsátásában) felvételében, messze megelőzve a háztartásokat. A jelenlegi kormányzat a 2010-es hiánycél elvétésekor döntő részben az önkormányzati adósságok elszaladásának "köszönhette" az elcsúszást. Ennek eredményeként szabályozta, hogy az önkormányzatok milyen céllal és kizárólag a Kincstáron keresztül vállalhatnak újabb kötelezettségeket.
Ezzel kezdődött meg - véleményem szerint - az önkormányzatok fajsúlyának csökken(t)ése. Ezt követte a megyei önkormányzatok felelősségi körének átalakítása, majd a helyi önkormányzatok egyes feladatainak központi átvállalása. Azt a gondolatot, hogy az önkormányzati szektor befolyásának ilyetén csökkentése nem feltétlenül politikai céloktól mentes és leginkább egy 2014-re, előretekintő óvintézkedésnek tűnik, csak mellékesen jegyzem meg.
Adósságelengedés - mellékhatásokkal
Ami a gazdasági elemzés szemszögéből fontosabbnak tűnik számomra az az, hogy a 27-i bejelentést követő kommunikáció egyfajta adósságelengedési, leírási szándékot sejtet. Ezzel kapcsolatosan azonban felmerülhet egy igen komoly bökkenő, hogy amennyiben a központi költségvetés ezen hiteleket/kötvényeket az átvétel után nem vagy nem teljes mértékben fizeti vissza. Ez bizony nemteljesítésnek /csődeseménynek is tekinthető! Ennek ékes példája volt a részleges görög adósságleírás, mely annak ellenére, hogy a hitelezőkkel történt megegyezés keretében zajlott, kimerítette a nemteljesítés/csőd fogalmát. Ezt angolul defaultnak szokás nevezni. Egy ilyen esemény esetén azon fedezeti és/vagy spekulatív ügyletek, melyek a nemteljesítési esemény bekövetkezésére köttettek (ezeket hívjuk Credit Default Swapnak - CDS-nek, amivel egy adott hitel/kötvény kockázatosságát árazzák a befektetők, legyen az a hitel vagy kötvény egy államé avagy egy vállalaté akár) életbe lépnek, lehívásra ill. elszámolásra kerülnek. Ebben az esetben ezen ügyletek vevői a kieső, nem teljesített hitel-/kötvénytartozást a CDS eladójával szemben érvényesíthetik.
Csődesemény lesz belőle?
Hogy minderről miért értekezünk? Ha az átvett önkormányzati hitelek/kötvényadósságok nem törlesztetnek vagy átütemeztetnek, esetleg egy "Végtörlesztés 2.0" formát öntve részlegesen leíratnak, akkor bizony egyáltalán nem nulla az az esélye annak, hogy ezt az eseményt a származékos ügyletek keretrendszerét/szabványait kialaktó és felügyelő nemzetközi szervezet (ISDA - www.isda.org ) ezt az esetet is nemteljesítésnek (default) ítél(het)i meg. Ez viszont komoly lavinát indíthat el a magyar államadósságot birtokló befektetői körben. Egy ilyen eset lehetséges kimenetelei közt a forint gyengülése, a kockázati felárak/hozamok megugrása és sajnos egy várható leminősítés is szerepelhet.
Ennek elkerülése minden érintett szereplő közös érdeke. Arról talán nem is érdemes sok szót ejteni, hogy a hitelező pénzintézetek ilyen adósságleírás után még kevésbé lesznek képesek a magyar gazdaságot hitelezéssel támogatni, ami visszavezet bennünket az egyre csökkenő gazdasági teljesítmény ördögi köréhez.
Hovatovább óva intenék mindenkit attól, hogy a magyar kockázati felárak (CDS jegyzések) utóbbi időben tapasztalt javulásából messze menő következtetést vonjon le és arra hosszú távú stratégiát építsen. 2008 márciusához viszonyítva a magyar kockázati felár teljesítménye a leggyengébb a lengyel és a román hasonló kockázati mértékekhez viszonyítva. Másképpen fogalmazva a magyar eszközök relatív teljesítménye korántsem olyan jó, mint az első ránézésre látszik. Ne lépjünk rá erre az útra!
Ugyanakkor figyelembe véve a kedvező piaci hangulatot illetve azt, hogy a mostani helyzetben a gazdaságpolitika mára igencsak megtépázott hitelességének egy újabb "kis meglepetés" - ügyes kommunikáció mellett - már nem sokat ártana, megfontolandó lehet mégis egy gyors deviza kötvény kibocsátás. Ez első körben valószínűleg kissé borzolná a kedélyeket, de ha sikeres az aukció, akkor elcsitíthatja az ország 2013 -2014-es finanszírozásával kapcsolatos félelmeket és ezen keresztül később inkább pozitív hatást gyakorolhat a kockázati megítélésre is.
Ezzel szemben viszont egy csődeseményt kockáztató akció akár végzetes hatással is járhat! Figyelembe véve ezen opció lehetséges azonnali negatív piaci fogadtatását (ld. fentebb) ill. a középtávú növekedési kilátásokat romboló hatását is, erre a már sejtetni engedett útra véleményem szerint nem érdemes rálépni
Hogy volt régen...?
