A közfoglalkoztatás mostanra nem egy tranzitfoglalkoztatási eszköz, hanem átfogó támogatási rendszer, segít a nehezebb munkaerőpiaci helyzetben lévő csoportok felkészítésében, készségeik fejlesztésében.
Réthy Pál, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási helyettes államtitkára jelentette ezt ki Budapesten, a 2024-es Start Plusz közfoglalkoztatási programok megvalósítása során kiemelkedő szakmai munkát végzett települések és példaértékű munkát végző közfoglalkoztatók számára megrendezett ünnepélyes díjátadón. Felidézte, hogy amikor a kormány elindította a közfoglalkoztatási programokat, elsődleges cél volt, hogy mindenki számára lehetőség nyíljon a munkára, fejlődésre és előre lepésre.
Az egységes közfoglalkoztatási rendszer az elmúlt évtizedben jelentős átalakulásokon ment át, tekintettel arra, hogy a gazdasági növekedés és a munkaerőpiaci igények változásaihoz igazodva a programok célzottabbá, komplexebbé váltak – mondta Réthy, hozzáfűzve, hogy mára az országos közfoglalkoztatási programok és mintaprogramok megvalósítása során számos területen sikerült eredményeket elérni. A közfoglalkoztatási programok elindítása óta kiépített rendszer már nem csupán munkahelyeket, hanem perspektívát is ígér, és a programok nemcsak megélhetést kínálnak, hanem a közösségek megerősítésében, a helyi önfenntartás előmozdításában és a vidékfejlesztésben, a közösség fejlődésében és a térség gazdasági helyzetének javításában is kulcsszerepet játszanak, az innovatív kezdeményezések az egész társadalom számára példát mutatnak.
Ma a közfoglalkoztatottak nagyobb hányada női munkaerő, magas az 50 év felettiek, az alulképzettek, a halmozott szociális vagy egészségügyi hátránnyal küzdők aránya, többségük olyan településen él, amelyen egyáltalán nem áll rendelkezésre nyílt piaci munkahely, vagy csak korlátozottan.
Idén a közfoglalkoztatásban jelentősen lelassult az elmúlt évekre jellemző csökkenő tendencia, jelenleg csaknem 64 ezer ember vesz részt a közfoglalkoztatásban, ez a múlt év hasonló időszakához viszonyítva mintegy 2500 fős csökkenés. 2024-ben összesen 130 milliárd forint állt rendelkezésre a közfoglalkoztatási programok finanszírozására – közölte.
Idén a járási startmunka programok értékteremtő programjai az ország 1110 településén valósultak meg, és a BM a programok indításával összesen 28.168 ember foglalkoztatásához nyújtott támogatást. A programok során támogatott mezőgazdasági tevékenységnek köszönhetően jó minőségű élelmiszereket állítanak elő, míg a szociális programokon belül egyebek között útkarbantartást végeznek, illetve illegális hulladéklerakó helyeket is felszámolnak – sorolta Réthy Pál, a parlagfű elleni védekezési munkálatokat is hangsúlyosan említve. Idén országosan két ütemben, átlagosan több mint 8000 ember közfoglalkoztatásával valósultak meg a programok.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a közfoglalkoztatás alapvető célja a halmozott hátrányokkal érintettek reintegrálása, a visszavezetése nyílt munkaerőpiacra.
Ennek érdekében a BM 2015 óta indít országos közfoglalkoztatási mintaprogramokat a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatására, ezek keretében idén a fővárosban, valamint 17 vármegyében 37 közfoglalkoztató összesen 602 ember részére nyitott munkalehetőséget, ezáltal elősegítve a programban részt vevők megélhetését, társadalmi integrációját.
A helyettes államtitkár szerint a közfoglalkoztatásból történő kivezetés egyik lehetséges eszköze, hogy szociális szövetkezetben működtessék a korábban közfoglalkoztatási programok keretében létrehozott termelői kapacitásokat, ahol piaci bérért dolgozhatnak a korábban közfoglalkoztatott vagy álláskeresői státuszban lévők.
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint jelenleg 220 közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezet működik az országban, amelyek tevékenysége jellemzően az élelmiszerfeldolgozás, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység és a BM illetékes szakterülete 41 szociális szövetkezetnél lát el állami képviselői feladatokat.
Réthy elmondta, hogy idén egyebek között olyan közfoglalkoztatók részesülhetnek miniszteri elismerésben, akik a helyi igények figyelembevételével szakmailag kimagasló munkát végezve, „jó gazda módjára”, a lehetőségek mentén folyamatosan alakítják és fejlesztik a programjukat, azt szabályszerűen, pontosan megvalósít, konstruktívan együttműködve a támogatóval, emellett eredményesen koordinálják a közfoglalkoztatottak munkáját.
Réthy Pál kiemelte, hogy az idei díjazottak között négy „Felzárkózó település” is található, az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiből. „Bízom abban, hogy az elismeréshez tartozó díj összege hozzá tud járulni a közfoglalkoztatási programok, a létrehozott termelő kapacitások fejlesztéséhez, valamint a programban elért eredmények fenntartásához” – mondta.
A díjátadót követően a résztvevők a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szimfónia programjában résztvevők előadását tekinthették meg, autentikus tánc és zenekari kísérettel.
A program idei díjazottjai Tiszakécske, Nagypall, Gádoros, Boldva, Tiszapalkonya, Balástya, Mezőkomárom, Rábacsécsény, Báránd, Átány, Kenderes, Nógrádszakál, Kóka, Szőkedencs, Dombrád, Tiszaeszlár, Nagyszokoly és Berhida települések, valamint a Via-Bona Foglalkoztatási Nonprofit Kft. és a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt.
(MTI)
Hogy volt régen...?
