A rezsiválság miatt az elmúlt fél évben mind az önkormányzatok, mind a lakosság nagy többségének megszorító intézkedéseket kellett hoznia, ezzel párhuzamosan sokan újra a szilárd tüzelőanyagok felé fordultak, ami tovább növelte Magyarországon az amúgy is magas légszennyezettséget. A WWF friss kutatása szerint ez főként Északkelet-Magyarországon és az Alföldön volt jellemző. Mindez azért problémás, mert becslések szerint Magyarországon évente 13 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a döntőrészt fűtésből eredő magas szállópor-koncentráció.
A rezsiszámla kigazdálkodása az önkormányzatok felénél jelentett különösen nagy gondot a nemrég lezárult fűtési szezonban, de az önkormányzatok 80 százaléka állította azt, hogy legalább közepesen megterhelő volt a számukra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából, melyet a közeljövőben egy kiadványban fognak összegezni.
A környezetvédelmi világszervezet magyarországi csoportja annak érdekében, hogy áttekintést kapjanak arról, hogy az energiaválság hatásainak leginkább kitett kistelepülési önkormányzatok hogyan élték meg a fűtési szezont, milyen energiahatékonysági jellemzőkkel és tervekkel bírnak, valamint mit tapasztalnak a lakosság körében az energiaszegénységről, a szilárd tüzelés változásáról és ezzel összefüggésben a légszennyezettségről, kérdőíves felmérést végzett az 5000 fő alatti településeken.
A kérdőívet 2872 település polgármesterének és jegyzőjének küldték ki, akik közül a határidőig 589 település válaszolt, tehát több mint minden ötödik önkormányzat.
A megszorító intézkedések közül a közintézményekben a 18 fokos vagy annál alacsonyabb hőmérséklet tartását a válaszadók háromnegyede jelölte be. Ezenkívül az intézmények ideiglenes bezárását vagy összevonását 44 százalékuk alkalmazta. Ezenkívül a rövidített nyitvatartás, a tüzelőanyag-váltás, a hőszigetelés vagy fűtéskorszerűsítés (33%) szerepelt még az intézkedések között.