Budaörs alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a szolidaritási hozzájárulás rendszere aránytalan elvonásokat ró a városra, és súlyosan sérti az önkormányzatiság elvét.
Budaörs Város Önkormányzata az Alkotmánybíróságon támadta meg a 2025-ös központi költségvetést, valamint a szolidaritási hozzájárulás összegét megállapító nemzetgazdasági miniszteri rendeletet. Indítványuk szerint sérti az Alaptörvényt, hogy az önkormányzat saját bevételeiből vonnak el, ami által a város a költségvetés nettó befizetőjévé vált.
A budaörsi önkormányzatnak idén több mint hatmilliárd forintot kell befizetnie szolidaritási hozzájárulásként az államkasszába. Wittinghoff Tamás, a Pest vármegyei város polgármestere törvénytelennek tartja, hogy „a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány”. Mint megjegyezte: a város 24 milliárd forintos költségvetésének negyedét vonják el ezen a jogcímen. A Budaörsi Napló számításai szerint ebből az összegből építeni lehetne 4-5 új óvodát, vagy 14 kilométernyi kétsávos úttestet, illetve felújíthatnának 40 átlagos budaörsi utcát.
A szolidaritási hozzájárulást idén az ország 854 tehetősebb települése fizeti be a központi költségvetésbe, hogy – a kormány szándéka szerint – abból kompenzálják a kevésbé tehetős önkormányzatokat.
A nemzetgazdasági és pénzügyi tárca a hozzájárulás mértékét az adott település adóerő-képessége és lakosságszáma alapján állapítja meg.
Hogy volt régen...?
