A járások feladatellátása nem volt hatékony, és nem volt állampolgárbarát, mert érvényesült az íróasztal-effektus, ezért senki nem is hullatott könnyeket a közigazgatás járási szintjének 1984-es megszüntetésekor – mondta a Gödöllői Szolgálat című lapnak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere.
Hiányzott a társadalmi kontroll; a hivatal óhatatlanul inkább a felsőbb szerveknek igyekezett megfelelni, mint a lakosság igényeinek – sorolta a korábbi tapasztalatokat Gémesi György, majd azzal folytatta, hogy érthetetlen, miért van szükség a járási rendszer újbóli, egyszerre előkészítetlen és elkésett bevezetésére, amikor a rendszerváltással megalakult önkormányzatok húsz év alatt bebizonyították, hogy képesek ellátni a rájuk bízott állami feladatokat.
Városa, Gödöllő példáját említve a polgármester elmondta: évente 44 ezer államigazgatási ügyet intéznek a polgármesteri hivatal munkatársai. Ha a járási rendszernek valóban működnie kell jövő januártól, akkor a folyamatok átvételének-átadásának már most el kellene kezdődnie. Ezzel szemben azt sem tudni, mely állami feladatok kerülnek a járásokhoz, azok hivatalai hol fognak működni és kikkel kívánnak dolgozni. „Nem lehet kétséges, hogy ezek a tényezők életbevágóan fontosak az önkormányzatok számára, hiszen feladatot és szakembereket a járási hivatalok elsősorban a polgármesteri hivataloktól vehetnek át” – magyarázta.
Gémesi György arról is beszélt, hogy az iskolák államosítása és a járási hivatalok felügyelete alá sorolása nemhogy nem hozhat megtakarítást a gazdálkodásban, hanem éppen ellenkező eredmény várható. „Információnk szerint az önkormányzatokat a tőlük elvételre kerülő feladatok finanszírozásánál lényegesen nagyobb pénzügyi elvonás éri a jövő évtől” - mondta.
Állítását megintcsak saját városa példájával támasztotta alá: „Gödöllő az idén 758 millió forintos állami normatíván túl 742 millió forint saját bevétellel támogatja az általános iskolák működését. Mielőtt azt gondolnák, hogy ez az összeg megmarad, sajnos nem így van, ugyanis természetes, hogy az állami normatívát elviszik, de ezen felül az önkormányzatok saját bevételéből elveszik az iparűzési adó ötödét (Gödöllőn 400 millió forintot), a gépjárműadót (240 millió forint) és a helyben maradó korrigálatlan személyi jövedelemadó-hányadot (630 millió forint). Ez összesen 1 milliárd 270 millió forint. Ez azt jelenti, hogy 500 millió forintnál több forráselvonásra számíthatunk a feladatelvonás során.” Számítása szerint tehát lényegesen több pénzt vesznek majd el az önkormányzattól, mint amennyivel a város önerőből hozzájárul a még hozzá tartozó oktatási-nevelési intézmények működéséhez.
Hogy volt régen...?
