Nekeresd és társai II. – Nemlétező, mégis élő helyneveink

Kecerakonca, Tihanyküküllő, Capillária, Kazohinia, Masoko vagy Rottenbiller utca 93/A: remek helyeket ajánlunk.

Valószínűleg kevésbé örökbecsűek a médiumok bolhapiacán tülekedő sorozatok találmányai. De a divat hullámaiban időről-időre elfed(het)ik a klasszikusokat. Csak találomra gázoljuk át a közelmúltat: Peretnek a filmsiker Dollárpapa helyszíne, Mézga Géza felmenői Kecerakonca büszkeségei. A Kojak Budapesten című krimiparódia(?) bonyodalmai a XXV. kerületbe vezetik a védjegyhíres kopasz-nyalókás detektívet. Öregberény egyben a főszereplője is annak a sorozatnak, melynek címet adott (a valóságban Budajenő). Pajkaszeg, A mi kis falunk színtere, valójában Pilisszentlélek – „mégvalójábban” a természetesen szintén fiktív szlovák Horna Dolna (Felsőalsó), merthogy annak az adaptációja. Ökörapáti a Drága örökösök játszótere. Vasbogdány laktanyáját lakják az Angyalbőrben ifjú szereplői. A Robog az úthenger főszereplő masinája Tihanyküküllő soha el nem készülő útjain is megfordul. Végvár a Kisváros epizódjainak úgymond tényleges színtere (valójában Szigetvár), a szereplők olykor bevásárolnak a közeli ausztriai Apelsdorf (Almafalu) piacán, vagy a szomszédos Ballószegen akad dolguk. Istvánvárad pedig a Fantasztikus nagynéni című Nemere-filmben tűnik fel. Tibi atya kétes ügyeivel a Facebookon Humbákfalvát szerencsélteti. A Família Kft. hétvégéinek egy része Balatonátokházára vezet. Alsózavaros pedig az Irigy Hónaljmirigy show-szériájában kel életre.

Visszatérve a halhatatlanokhoz, a legtermékenyebb, aki egész világokat hozott el hozzánk, az alighanem egy hajóorvos, Lemuel Gulliver, aki kényszerű elszenvedője sorsüldözött kapitánya újabb és újabb haváriájának. A világirodalom talán legnagyobb szatirikusa, Jonathan Swift, négy útján kíséri végig hőse hányattatásait. Gulliver első utazása Lilliput országába kalauzol, ez a törpék országa, a kicsinyesség paródiája. Brobdignag, az óriások országa a második hajótörésnek köszönhető tanulságok forrása. Harmadjára a hajókatasztrófa egy repülő sziget (Laputa) e-földi „bázisára” (Balnibarbi) veti Gullivert. Túltudományos, önmagát ellehetetlenítő mintaélet zajlik itt. Laputa fővárosa Lagado, legnagyobb kikötője, kapcsolata a világgal pedig Maldonado. Negyedszerre a fáradhatatlan doktor a Nyihahák országába jut. Ők bölcs, értelmes és nemes lovak, akik ideális rendben és tisztaságban élnek, szemben a jehukkal, az állatias emberi ösztönlényekkel. Ez a végletes mizantrópia világa, a teljes reménytelenség utópiája.

Gulliver következő két útjának megismerését Karinthy Frigyesnek köszönhetjük. Hősünk ötödjére a sztratoszférán is túl, elképzelhetetlen magasságokban a szolaszik, az önmagukat javító, gyártó, egymással zenei nyelven kommunikáló géplények közé kerül, Faremidoba. Ahol az életet megvetendőnek és kiküszöbölendő betegségnek tartják. A hatodik út során a pórul járt hajót nyomtalanul elnyeli az óceán. Hősünk Capillária vízalatti világába csöppen. Ez a kettéosztott közösség – felsőbbrendű oihák és alávetett bullokok – a nemi szegregáció, a női egyeduralom megtestesítője.

Hála az eredetileg gépészmérnök Szathmári Sándornak, aztán az új világháború küszöbén Gulliver még egyszer hajóra száll, hogy az újabb hajótörést követően a hinek és belohinek földjén találja magát, Kazohiniában. Ezen a szigeten megvalósult a tiszta értelem érzelem mentes, tökéletes (közössége, állama) utópiája. Valójában disztópia, a legkeserűbb szatíra formájában.

Sokan mások is álmodtak egész országokat, új viszonyú társadalmakat. Kezdjük mindjárt Petőfivel: nála „Okatootáia a legszebb ország” (második szomszédja Kína, az első, beszédes elírásmóddal: Ausztr(ál)ia), „ahova nem lopózhatik be hozzá a civilizáció”! Ez, mondjuk úgy, aligha igényel magyarázatot…

Szimmaren a megvalósult egyenlőség-testvériség (kommunizmus?) szigete Fekete Gyula utópiájában (A kék sziget). Hasonló, bár kezdetlegesebb örök békesség idilli közössége Antekirtta – sziget a Földközi tenger délkeleti medencéjében –, az igazságtétel és a happyend oltára Jules Verne (alias Verne Gyula) egyik úgynevezett „magyar regényében”. a Sándor Mátyásban. (Nálunk előszeretettel mellőzött részlete ennek a mű eredeti, francia címe: Mathias Sandorf – ami a keresztnevet illeti: a bibliai Mattatias latin formája, míg a vezetéknév, „san” és „dorf”, leginkább Szentfalu jelentéssel fordítható…)

Míg Lázár Ervin Masoko köztársasága egy zsebkendőnyi (albérelt) menedék, tulajdonképpen saját maga, önön teste – addig a „Rottenbiller utca 93/A alkotmányos köztársaság” (Moldova) a bürokrácia komolyanvétele és élveboncolása. Ennél mégis több magyar kapcsolattal bír Heltai Jenő balkáni típusországa, Cirillia királysága (fővárosából, Grovából tudósítja a Krajcáros igazságot Mák István)!

A két világháború közötti zaklatottság nyugalom-utópiájaként lett híres Shangri-la (1933, magyarul még azévben: A Kék Hold völgye), a Thomas Hilton regénye helyszínéül szolgáló kolostor és völgy. Egy világtól elzárt szurdok rejtette éden a Himalája (alighanem). A mesés kelet rejti Xanadut is, Kubiláj mongol nagykán elpusztult legendás központját, majd nyári-fővárosát. Marco Polo adott hírt mesebeli csodáiról, pompájáról. Majd Samuel Taylor Coleridge Kubla kán című verse tette a fényűzés, a gazdagság és az idilli helyszín metaforájává.

Nyilván a hangzás okán kerül itt elő Nakonxipán (Na’conxypan). A világháborútól összeroppant idegzetű festő, Gulácsy Lajos ebbe az általa vizionált világba vonult vissza utolsó éveire minden elől. Barátja, Juhász Gyula szerint a Hold és Japán közé, a valóságban (vagyis Gulácsy képzeletében kimondatlanul, de nyilvánvalóan) Olaszországba, félig-meddig a reneszánsz Olaszországába. Kormos István pedig remekművében (Nakonxipánban hull a hó) a létező szocializmus elől a (népi) varázslás csodavilágába.

Szándékosan maradt utoljára az egyik kedvenc: Spoon River. A Whitman és a hidegháborús Üvöltés-nemzedék közötti híd egyik pillére, Edgar Lee Masters életét végig kísérő „főmű-folyam”, a Spoon River-i holtak helyszíne. Egy kisváros, valahol leginkább Illinois államban az amerikai Középnyugat szívében. A műfajteremtő verses vállalkozás összesen 212 polgár sírverse a település megkapóan megjelenített temetőjéből. Utánozhatatlan pontosságú egyszerre lírai és szociografikus látlelet a születő modern Amerika társadalmáról, melyben minden és mindenki összefügg mindennel és mindenkivel.

Végül – valóságos szégyen és gyalázat – majd elfeledkeztünk az eddigiek jó felének előképet, receptet, tanulságot kölcsönző őseredetiről, Morus Tamás nagy művéről: „Utópia. Valódi aranykönyvecske a legjobb államformáról és az újonnan fölfedezett Utópia, azaz Sehol nevezetű szigetről” (1516, London).