Az Átlátszó szerint uniós szabályozási kiskapuk is szerepet játszhattak abban, hogy azbeszttel szennyezett kőzúzalék kerülhetett forgalomba. Az ügy több magyar települést is érinthet, ahol az anyagot különböző beruházásoknál vagy feltöltéseknél használhatták fel.
Az oknyomozó portál beszámolója szerint az osztrák kőbányák egyes esetekben olyan jogi besorolást alkalmazhattak, amely lehetővé tette az azbeszttel érintett anyagok forgalmazását. A vita középpontjában az áll, hogy az uniós és nemzeti szabályozások között olyan eltérések lehetnek, amelyek megnehezítik a szennyezett anyagok kezelésének ellenőrzését.
Az ügy azért vált különösen érzékennyé, mert korábban több magyar településen is felmerült, hogy az érintett anyagokat útalapoknál, feltöltéseknél vagy más beruházások során használhatták fel. A kérdés környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból is jelentős lehet.
Önkormányzati nézőpontból a történet túlmutat egy konkrét környezeti vitán: felveti azt a kérdést is, hogy a települések milyen eszközökkel tudják ellenőrizni a beruházásokhoz felhasznált anyagok eredetét, minőségét és esetleges környezeti kockázatait.
Hogy volt régen...?
