Uniós összevetésben is kevés forrás jut Magyarországon az egészségügyre és a szociális védelemre. A GKI elemzése szerint a szociális kiadások GDP-arányos részesedése 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra csökkent.
A Gazdaságkutató elemzése szerint 2024-ben Magyarország az egészségügyre a GDP 4,7 százalékát fordította, miközben az uniós átlag 7,4 százalék volt. Ezzel Magyarország 2023-ban és 2024-ben is az utolsó helyen állt az uniós országok között.
Hasonló folyamat látható a szociális védelemben is. Ebbe a körbe tartoznak többek között az időskori, rokkantsági, családi, munkanélküliségi és lakhatási támogatások, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. A GDP-arányos ráfordítás 14 év alatt öt százalékponttal csökkent.
A GKI szerint mindez azért különösen problémás, mert közben nő a szociális szolgáltatások iránti igény. A 65 év felettiek körében a relatív jövedelmi szegénység aránya a 2010-es 4,9 százalékról 2024-re 13,8 százalékra emelkedett.
Az elemzés arra figyelmeztet, hogy a tartós forráshiány nemcsak az ellátások színvonalát rontja, hanem hosszabb távon az intézményi és szakmai háttér leépüléséhez is vezethet. A rendszer későbbi helyreállítása emiatt egyre költségesebb lehet.
Hogy volt régen...?
