20 milliárd forint értékű adománnyal segítette az ország rászorulóit 2025-ben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A jótékonysági szervezet az elmúlt évben naponta átlagosan harmincezer kilogrammnyi közeli lejáratú, illetve csomagolási hibás élelmiszert gyűjtött össze áruházakból, gyártóktól és vendéglátóhelyekről, hogy az a megsemmisítés helyett rászoruló emberek tányérjára kerüljön. Az Egyesület élelmiszermentő munkája már negyedmillió nélkülözőnek jelent rendszeres támaszt.
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte 2025-ben az Élelmiszerbank Egyesület. A kezdeményezést egykor tizenhárom jó barát hozta létre, hogy a maguk eszközeivel fellépjenek az egyre nagyobb méreteket öltő élelmiszer-pazarlás ellen. Szerették volna felkutatni a gyártók és a kereskedők feleslegessé vált, de fogyasztásra még alkalmas készleteit, hogy azok ne a kukába kerüljenek, hanem az éhezést csökkentsék. A cél azóta is változatlan, de az összefogás országos méretűvé vált, nyolcezer önkéntes és több száz helyi karitatív szervezet segítő hálózataként működik.
Az Élelmiszerbank mozgalma a megalakulása óta már több mint 300 millió adagnyi élelmiszert mentett meg és juttatott rászoruló emberekhez az országban.
Ám nemcsak erről a különleges mérföldkőről és a jubileumról marad emlékezetes a tavalyi év, hiszen a kiosztott élelmiszerek értéke és mennyisége is a csúcsokat ostromolta.
„Az ország 792 boltjába látogattunk el tavaly mindennap a megmaradt pékárúért, az esztétikai hibás gyümölcsökért és zöldségekért, tartós élelmiszerért, valamint egyéb friss árúért.
Eközben folyamatos kapcsolatban álltunk több mint száz gyártóval és forgalmazóval, akiktől több mint 1,2 millió kiló közeli lejáratú, hibás csomagolású vagy más okból feleslegessé vált terméket gyűjtöttünk össze” – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatokért felelős igazgatója.
Jelentős mennyiségű érintetlenül maradt ételt gyűjtöttek össze iskolai menzákról, kantinokból, illetve konferenciákról és céges vacsorákról is: több mint 555 ezer adagnyi készételt sikerült megmenteni és nélkülözőkhöz juttatni. Számottevően nőtt a nemélelmiszer-jellegű, „non-food” adományok mennyisége is (például a háztartási vegyi áru, a kozmetikumok és az irodaházakból átvett informatikai eszközök), ezek értéke meghaladta a 347 millió forintot.
Hogy volt régen...?
