Szakértői számítások szerint naponta 11–13 futballpályányi természetes vagy mezőgazdasági terület kerül ki a természetes körforgásból Magyarországon. Egy új szakpolitikai javaslatcsomag a barnamezős területek hasznosítását, a vízáteresztő burkolatok alkalmazását és a települések visszazöldítését szorgalmazza.
Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi természetes vagy mezőgazdasági területet építenek be vagy burkolnak le a Green Policy Center szakértőinek számításai szerint. Az elemzés OECD-, európai környezetvédelmi és uniós statisztikai adatokra támaszkodik. A mezőgazdasági területek nagysága a rendszerváltás óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent.
A területvesztés egy része természetes erdősülésből vagy gyepesedésből adódik, de a folyamat egyik fő oka az urbanizáció, az ipari parkok és a közlekedési infrastruktúra terjeszkedése. A talaj lezárása rontja a csapadékvíz beszivárgását és megtartását, növeli a villámárvizek kockázatát, városi környezetben pedig erősíti a hőszigethatást.
A Túlbetonozva elnevezésű kampányban az ország különböző településeiről több mint 120 fotó érkezett túlzottan burkolt közterületekről, zöldfelületekre épített parkolókról és zöldmezős beruházásokról. A kampány lezárásakor a szakértők hatpontos javaslatcsomagot állítottak össze, amelyet a kormánynak is benyújtanak.
A javaslatok szerint új beruházások előtt kötelezően meg kellene vizsgálni a már beépített, de kihasználatlan területek hasznosításának lehetőségét. A szakértők ösztönöznék a kompaktabb beépítést, a zöldtetők és vízáteresztő burkolatok alkalmazását, a meglévő infrastruktúra korszerűsítését, valamint a feleslegesen leburkolt területek visszazöldítését. Hosszú távú célként azt javasolják, hogy Magyarország 2050-re érje el a nettó zéró területfoglalást.
Hogy volt régen...?
