A kerti és a mezőgazdasági kutak bizonyos feltételek mellett mentesülhetnek az engedélyezési folyamat alól. Ugyanakkor a törvényjavaslat mennyiségi korlátot rögzít a vízkivételre.
Felkerült a kormányzat honlapjára a törvénytervezet a vízgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. Ezzel megkezdődött a társadalmi egyeztetés folyamata, az észrevételeket május 10-ig lehet eljuttatni az illetékeseknek.
Az elérhető dokumentumok között szerepel egy tartalmi összefoglaló is a javaslatról. Ebben az áll, hogy a tervezet a vízkészletvédelmi szempontból védendő területek országtérképe alapján főszabályként azt rögzíti, hogy az ötven méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget nem érintő háztartási kutak a vízügyi hatóságnak történő bejelentéssel létesíthetők, üzemeltethetők és szüntethetők meg. Ez a szabály tehát csak a vízkészletvédelmi szempontból védendő területeken fúrt kutakra áll. Csakhogy a tervezet megkülönbözteti a vízkészletvédelmi szempontból kockázatot nem jelentő területeket is, amelyek esetében szükségtelennek minősíti a háztartási kutak engedélyezési kötelezettségének fenntartását. Vagyis ezek a háztartási kutak megúsznák a teljes engedélyezési–bejelentési procedúrát. Az indoklás szerint azért, mert az ilyen kutak nem okoznak számottevő környezeti hatást, továbbá nem veszélyeztetik sem az ivóvízellátást biztosító jelenlegi, sem a távlati vízbázisok jó minőségét, sem pedig az azokból történő vízkivételt. Éppen ezért
- a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített,
- ötven méternél nem mélyebb
- és az első vízzáró réteget nem érintő
háztartási és mezőgazdasági öntözési célú kutakat a törvényjavaslat teljes körűen mentesíti az engedélyezési kötelezettség alól, és ezeket jogszerűen létesítettnek tekinti.
Miért történt a fordulat? Jó darabig úgy nézett ki, hogy a kúttal rendelkezőknek két opciójuk van: vagy kezdeményezik az év utolsó napjáig a kútjuk engedélyeztetését, vagy a kútamnesztia lejártával a jövő évtől bírságot fizethetnek. Ehhez képest jócskán változott a helyzet, és egyáltalán nincs szó drasztikus beavatkozásról. A fordulatot az magyarázza, hogy bár a kormány több alkalommal megkísérelte a mezőgazdasági öntözési célú és háztartási kutak összeírását, ezt a feladatot – az illegálisan létesített kutak százezres nagyságrendje miatt – lehetetlen eredményesen végrehajtani. Az imént vázolt jogszabályi megoldás (fennmaradási engedély kérelmezési lehetősége bírság kiszabása nélkül, meghosszabbított kérelmezési határidővel) nem vezetett tehát teljes körűen eredményre. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a mostani törvényjavaslati szabályozás alappillére az az országtérkép, amely elhatárolja az ivóvizet biztosító karszt képződményeket és az ivóvízbázis-védelmi védőterületeket az egyéb övezetektől. A törvényjavaslat másik sarokpontja a háztartási vízigényt kielégítő kút meghatározása. Ez definíció szerint a következő: a háztartási vízigény a természetes személy
- évi 500 m3-t meg nem haladó mértékű,
- ivóvízellátási célú
- vagy a személyes és a háztartásban felmerülő vízszükségletét kielégítő vízhasználatot jelenti.
Tehát a törvényjavaslat a vízkivételre mennyiségi korlátot rögzít. A törvényjavaslat harmadik fő eleme pedig a már jelzett mélység, vagyis hogy a háztartási kút talpmélysége az ötven métert nem haladhatja meg és az első vízzáró réteget nem érheti el. Az új szabályozás tehát a házi vízigényt kielégítő, sekély (talajvíz) kutakra terjed ki.
(Infostart.hu)
Hogy volt régen...?
