Budapest idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Nem ez a legjobb időszak az önfeledt bulizásra, a főváros éppen túlélőprogramot hirdetett, hogy nyárra ne váljon fizetésképtelenné.
Az őszre tervezett ünneplés – 1873. november 17-én egyesítették Pestet, Budát és Óbudát – meglehetősen szerény keretek között zajlik majd. Az ünnepségsorozat oldalán főleg nem sok pénzbe kerülő kulturális programok szerepelnek, egyetlen maradandónak szántat találtunk: Budapest lugasai és kertjei adták az ötletet, hogy a Gellért-hegyi Jubileumi Parkban 3154 rózsatövet ültessenek, ami a vidéki városokat szimbolizálja. A Főpolgármesteri Hivataltól megtudtuk, a beruházás bruttó 90 millió forintba kerül, a tervezés már megtörtént, a kivitelezés határideje december 31., jelenleg a Gellért-hegy parki sétányait újítják fel a Verejték és a Sejt utca között.
Szellemiségében hasonló módon ünnepeltek 1973-ban, az egyesítés századik évfordulóján is, de akkor nem a főváros tisztelgett a vidék előtt, hanem fordítva, a vidék a főváros előtt, és csak a területet adta a főváros. De mielőtt ezt kibontanánk, érdemes végignézni, mi minden épült meg a látszólag virágkorát élő, valójában már súlyos válságjeleket mutató szocializmus kellős közepén az alapítás jubileumára:
- a Déli pályaudvar várócsarnoka,
- a kelenföldi rendelőintézet,
- a Martinelli (ma Szervita) téri parkolóház,
- a budavári Hilton szálló,
- Centenáriumi lakótelep Mátyásföldön,
- a Pest-Buda mozi a József Attila lakótelepen,
- a kisföldalatti Mexikói útig meghosszabbított szakasza (most a hármas felújítására futotta, egy régi ígéretre, a vonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására nem).
A fentieken kívül is történtek dolgok, befejeződött Budapest patkánymentesítése, megújult a Lánchíd (érdekes egybeesés, hogy az újabb felújítás most fejeződik be), szellőztetőrendszert és kerámiaburkolatot kapott az Alagút, nem lehetett már keresztül-kasul autózni a Margitszigeten.
A századik évforduló legfőbb, maradandónak szánt attrakciója a megyék által adományozott szobrokból a Népligetben kialakított Centenáriumi Park volt. A Budapest folyóirat korabeli száma így lelkendezett (a jelek szerint a főváros-vidék ellentét még nem volt annyira éles, mint napjainkban): „AZ EGÉSZ ORSZÁG SZÍVÜGYÉVÉ VÁLT BUDAPEST SZÉPÜLÉSE, GYARAPODÁSA – AMI TERMÉSZETES IS. HISZEN MINDENKI, AZ EGÉSZ ORSZÁG NÉPE GAZDAGODIK ÁLTALA.”
A park romosan ugyan, de ma is áll a Könyves Kálmán körút és a Vajda Péter utca kereszteződésénél. A mészkőtömbön található, a Fővárosi Tanács által állított emléktábla felirata is jól olvasható: „Épült az ország valamennyi megyéjének támogatásával Pest, Buda, Óbuda egyesítésének 100. évfordulóján. Budapest Fővárosi Tanácsa. 1973.”
(444.hu)
Hogy volt régen...?
