A magyar gazdaság jövőbeni növekedésének kulcsa már nem a munkaerő számának emelkedése vagy a külföldi tőke beáramlása lehet, hanem a termelékenység javítása – erre hívja fel a figyelmet a GKI friss elemzése. A kutatók szerint a korábbi növekedési tartalékok nagyrészt kimerültek, ezért új gazdaságpolitikai és fejlesztési szemléletre lehet szükség a következő években.
A magyar gazdaság növekedését az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a foglalkoztatottság bővülése és a jelentős tőkebeáramlás támogatta. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint azonban mindkét tényező szerepe csökken: a munkaerő-tartalékok nagyrészt kimerültek, miközben a korábbi évekhez hasonló mértékű külső forrásbeáramlás sem várható.
A kutatók szerint a fenntartható növekedés legfontosabb forrása a termelékenység javítása lehet. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi munkaerő és tőke felhasználásával nagyobb hozzáadott értéket kell előállítani. A GKI úgy látja, hogy Magyarország ezen a területen jelentős tartalékokkal rendelkezik, ugyanakkor regionális összehasonlításban több versenytárs országtól is lemaradt.
A szakértők szerint a termelékenység növeléséhez nem elegendő új beruházásokat vonzani. Fontos szerepet kap az oktatás, a szakképzés, az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a vállalkozások technológiai megújulása is. Ezek a tényezők hosszabb távon befolyásolják egy-egy térség és település gazdasági versenyképességét.
Az elemzés arra is rámutat, hogy a gazdasági fejlődés egyre inkább a helyi adottságok kihasználásán múlhat. Ebben a települések és önkormányzatok szerepe sem elhanyagolható, hiszen a vállalkozási környezet, az infrastruktúra és a munkaerő-utánpótlás feltételeinek javítása helyi szinten is hozzájárulhat a gazdaság teljesítményének növeléséhez.
Hogy volt régen...?
