Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021-2025 között, állapította meg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében.
2021-25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9 százalékról 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt; ez példátlan.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt”
– mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.
Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […] drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet” és képes arra, hogy „a visszaépülő civiltársadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak azoknak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.
Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert gyengén vagy nem polgárosodott az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka.
Hogy volt régen...?
