Jelentős különbségek mutatkoznak a keresetekben az ország egyes térségei között. A KSH részletes adatai alapján készült elemzés szerint továbbra is Budapest és az agglomeráció egyes részei állnak a rangsor élén, míg több kelet-magyarországi járásban ennek alig a fele a tipikus nettó kereset. A mediánbérek területi összehasonlítása jól mutatja a gazdasági fejlettség és a munkaerőpiaci lehetőségek közötti különbségeket.
A Központi Statisztikai Hivatal részletes adatai alapján készült elemzés szerint továbbra is jelentős különbségek vannak az ország egyes térségeinek kereseti viszonyaiban. A mediánbér – amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres – pontosabb képet ad a jellemző jövedelmekről, mint az átlagkereset.
Az idei első negyedév adatai alapján a legmagasabb nettó mediánkeresetek továbbra is Budapest legtehetősebb kerületeiben mérhetők. A rangsort a XII. kerület vezeti, amely megelőzte a korábban vele holtversenyben álló II. kerületet. A sereghajtók között ezúttal is több északkelet-magyarországi járás található, ahol a tipikus nettó kereset a fővárosi értékeknek nagyjából a felét éri el.
Az elemzés szerint ugyan a keresetek országosan emelkedtek, a területi különbségek továbbra is jelentősek. A magasabb jövedelmű térségek jellemzően a fővárosban, az agglomerációban és a fejlettebb ipari központok környezetében találhatók, míg a leszakadó térségekben jóval alacsonyabb bérek jellemzők.
A kereseti adatok az önkormányzatok számára sem közömbösek. A helyi jövedelmi viszonyok hatással vannak a lakosság megtartó erejére, a fogyasztásra, a munkaerőpiacra és a települések gazdaságfejlesztési lehetőségeire is. A mediánbér területi alakulása ezért fontos visszajelzés lehet arról, hogy mely térségek tudnak versenyképes munkahelyeket kínálni, és hol van szükség további fejlesztésekre.
Hogy volt régen...?
