Az Európai Bizottság friss tanulmánya szerint a kedvezményes áfakulcsok csak akkor működnek hatékony szociálpolitikai eszközként, ha alapvető fogyasztási cikkekre – élelmiszerre, gyógyszerre, közüzemi költségekre – vonatkoznak, míg az éttermi vagy szálláshely-szolgáltatások kedvezményes adóztatása minimális újraelosztási hatással jár hatalmas költségvetési áron.
Az elemzés különösen aktuális Magyarországon, ahol a hivatalba lépő Tisza-kormány lengyel mintára 27-ről 5 százalékra csökkentené az egészséges élelmiszerek áfáját.
- A kutatás megállapította, hogy az élelmiszerekre és az egészségügyi termékekre adott áfakedvezmények érdemben csökkentik a jövedelmi egyenlőtlenséget, míg az éttermi és szálláshely-szolgáltatások kedvezményes áfája mintegy 45 milliárd eurós bevételkiesés mellett szinte nulla újraelosztási hatást ér el.
- Magyarországon a 27 százalékos standard áfakulcs ellenére az effektív áfateher jóval alacsonyabb – 2022-ben mindössze 14,4 százalék volt –, ami azt jelzi, hogy a rendszer bújtatottan többkulcsos, ugyanakkor a kedvezmények újraelosztási hatása mérsékelt.
- A hamarosan hivatalba lépő Tisza-kormány lengyel mintára 27-ről 5 százalékra csökkentené az egészséges élelmiszerek áfáját, ami a bizottsági tanulmány alapján a hatékonyabb áfakedvezmények közé sorolható, mivel az alacsonyabb jövedelmű háztartások kiadásaiban az élelmiszer aránya jóval nagyobb.
- A tanulmány fő következtetése szerint a kedvezményes áfa drága és gyakran pontatlanul célzó eszköz, ezért ahol a fogyasztási adatok nem igazolják az újraelosztási hatást, ott a közvetlen transzferek vagy szűkebbre szabott támogatások nagyobb társadalmi hasznot hozhatnak ugyanakkora költségvetési forrásból.
Hogy volt régen...?
