Öt év alatt úgy drágult meg a mindennapi bevásárlás, hogy azt már nem lehet pusztán inflációként leírni.
A járvány, a háború, az energiaválság és a gazdaságpolitikai beavatkozások egymásra rakódó sokkjai alapjaiban írták át a magyar élelmiszerárakat: számos alaptermék ára elszállt, miközben a fizetések növekedése egyre kevésbé tudta tartani a lépést a boltok polcain zajló drágulással. Bár a 2023-as inflációs csúcs után több terméknél lassult az áremelkedés, a válság nyomai velünk maradtak: az árak beragadtak egy jóval magasabb szinten, és ma már nem az a kérdés, visszatérnek-e a régi árszintek, hanem az, hogy a magyar háztartások meddig bírják az új valóságot.
2020 eleje. Globális méreteket ölt a koronavírus-járvány, számos ország kijárási tilalmat rendel el, gyárak termelése áll le, milliók dolgoznak otthonról. A boltok, vendéglátóegységek bezárnak. A Covid-pandémia legszomorúbb velejárója természetesen az emberéletek, emellett a gazdaság minden szintjét, szegletét érinti. A járvány lényegében egy több éves globális konjunktúra-időszakot zárt le. Amikor már felsejlettek a kilábalás fényei, 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, és kitört az azóta is tartó orosz–ukrán háború. 2022 második felétől brutális inflációs válság köszöntött be, európai, sőt globális szinten. Az Európai Unión belül azonban sajnos messze Magyarországon ment végbe a legnagyobb fogyasztóiár-emelkedés.
Hogy volt régen...?
