Milyen legyen Budapest és a kerületek viszonya a jövőben? Egy városfejlesztési elemzés európai példákon – Bécs, London, Prága és Róma működésén – keresztül vizsgálja, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a főváros kétszintű önkormányzati rendszerét. A szerző szerint a cél nem a kerületek önállóságának megszüntetése, hanem a városi szintű stratégiai irányítás és az együttműködés megerősítése.
Egy városfejlesztési elemzés azt vizsgálja, milyen irányban érdemes továbbfejleszteni Budapest kétszintű önkormányzati rendszerét. A szerző szerint a jelenlegi modellben a főváros és a 23 kerület között megosztott feladat- és hatáskörök sok esetben nehezítik az egységes városfejlesztést, ezért érdemes megvizsgálni más európai fővárosok működését.
Az elemzés szerint Bécs, Prága, London és Róma eltérő megoldásokat alkalmaz, de közös bennük, hogy a stratégiai jelentőségű városi döntések jellemzően központi szinten születnek, miközben a kerületek elsősorban a helyi feladatok ellátásában és a lakossági ügyek kezelésében kapnak nagyobb szerepet.
A szerző úgy véli, Budapesten is indokolt lenne a feladatok, a finanszírozás és a felelősségi körök újragondolása. Kiemeli, hogy nem a kerületi önkormányzatok megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a főváros hatékonyabban tudja koordinálni a városi léptékű közlekedési, közterület-fejlesztési, turisztikai és gazdaságfejlesztési ügyeket.
Az elemzés javasolja a főváros és a kerületek közötti együttműködés intézményesítését, valamint a forrásmegosztási rendszer felülvizsgálatát is. A szerző szerint a készülő Budapest-törvény lehetőséget teremthet arra, hogy világosabban rendezzék az állam, a főváros és a kerületi önkormányzatok feladatait és finanszírozását.
Hogy volt régen...?
