A következő 10–15 évben Budapest felnőtt faállományának legalább harmada elveszhet az aszály, a hőterhelés és az elöregedés miatt. A fővárosi szakemberek szerint már nem elsősorban új fák ültetésére, hanem a meglévő állomány életben tartására és a városi vízmegtartás javítására kellene koncentrálni.
A fővárosi fák jelentős részét a második világháború után ültették, így az állomány eleve idősödik. Ehhez társulnak az egyre szárazabb és forróbb nyarak, a talajvízszint csökkenése, valamint a burkolt felületek és a tömörödött talaj miatt romló életfeltételek. Különösen veszélyeztetettek a túlburkolt belvárosi területek, a Gellért-hegy és a Tabán, valamint a homokos pesti városrészek.
A fővárosi szakemberek szerint egy idős fa ökológiai és hűtőhatását nem lehet egyszerűen egy új facsemetével pótolni. A fiatal fák ráadásul életük első éveiben rendszeres öntözésre szorulnak, ezért önmagában a nagyarányú faültetés sem jelent megoldást, ha nincs forrás a későbbi gondozásukra.
Budapest jelenleg évente mintegy 1,5 milliárd forintot fordít a faállomány telepítésére, ápolására és fenntartására. A FŐKERT szerint legalább ennek kétszeresére lenne szükség, az átfogó faállomány-rekonstrukció megkezdése pedig további közel 10 milliárd forintot igényelne.
A főváros ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyez a csapadék helyben tartására, az esőkertekre, a vízáteresztő burkolatokra és a nagyobb gyökértér kialakítására. A szakemberek ugyanakkor jogszabályi változást is sürgetnek, mert jelenleg a közművek és az utak védelme erősebb jogi alapokon áll, mint a városi fáké, a Fővárosi Önkormányzat pedig önálló favédelmi rendelet alkotására sem kapott felhatalmazást.
Hogy volt régen...?
