A nemzeti parkok ma már a hazai ökoturizmus legnagyobb letéteményesei – jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára.
Megnyitották a több mint 288 millió forintból létrehozott Puszta kapuja információs központot Bugacon. Rácz András illetékes államtitkár köszöntőjében kiemelte: az új létesítmény is jelzi, hogy az állami természetvédelem feladatellátása ma már messze túlmutat a védett fajok és élőhelyeik megőrzésén. A nemzeti parkok ezek mellett a régészeti és kulturális örökség, valamint a hagyományos gazdálkodási módok megőrzésében és bemutatásában is meghatározó szerepet töltenek be.
Mindezek megismerésére közvélemény-kutatások alapján is egyre nagyobb a társadalmi igény: a magyarok hetven százaléka tudatosan keresi a nemzeti parkok ökoturisztikai programlehetőségeit, és aktívan igyekszik eltölteni szabadidejét – mondta az államtitkár. Az országban nyilvántartott mintegy 700 ökoturisztikai létesítmény felét a 10 nemzeti parki igazgatóság valamelyike működteti, ezeket összesen évente 1,6 millió látogató keresi fel.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság három látogatóközpontot, hét tematikus bemutatóhelyet, két szálláshelyet és 2 természetiskolát működtet, továbbá 26 tanösvény gazdája – sorolta az államtitkár. Ez Magyarország második nemzeti parkja, mely 1975-ben jött létre, és kiterjedését tekintve is az 1973-ban létrehozott hortobágyi után következik.
A Kiskunsági Nemzeti Park bemutatóhelyeit évente 115 ezren keresik fel, emellett három tájvédelmi körzet, több mint húsz természetvédelmi terület, hat védett vizes élőhely, továbbá egy bioszféra rezervátum gazdagítja a látnivalókat – folytatta Rácz András, jelezve: nem csupán megőrizni, de gyarapítani is igyekeznek a védett területek hálózatát.
A látogatóközpontról azt mondta, hiánypótló létesítmény, mely szerdától 230 négyzetméteren, egyebek mellett a pásztorhagyományokat és a puszták élővilágát bemutató két tematikus kiállítással várja az érdeklődőket. Az épületegyüttes közösségi rendezvények, konferenciák megtartására is alkalmas.
A központ ajándékboltjában terveik szerint nemzeti parki védjegyes termékeket lehet majd vásárolni, és hangsúlyozta, hogy a helyben maradást és falusi önfoglalkoztatást segítő, 2010-ben létrehozott védjegyrendszerhez eddig több mint 260 termelő csatlakozott több mint 1300 termékkel. A Kiskunsági Nemzeti Park területén ebből 29 termelő 142 védjegyes terméke készül.
A természetvédelemre is igaz – mondta Rácz András –, hogy az állami erőfeszítés önmagában kevés. Ahhoz, hogy ezt a munkát hatékonyan és eredményesen lehessen végezni, a helyiek elfogadására és aktív közreműködésére is szükség van. Ez a Puszta kapuja információs központ esetében maradéktalanul megvalósult – hangsúlyozta. A létesítményt a nemzeti park és Bugac önkormányzata közösen működteti a jövőben.
Hogy volt régen...?
