A klímaváltozás negatív hatásai Magyarországon is egyre nyilvánvalóbbak: a forró napokat özönvízszerű eső váltja, majd ismét hőhullám érkezik térségünkbe. Egyszer fákat dönt az utakra a vihar, és pincéket áraszt el a töménytelen mennyiségű csapadék, máskor meg vízkorlátozás bevezetésére van szükség számos településen a szárazság miatt.
2050-re a világ népességének közel 70 százaléka városokban fog élni, ezért egyre égetőbb feladat a városokban hatványozottan jelentkező negatív klímahatások mérséklése. A természeti környezettől elszakadt, városiasodott embert érintő természethiányos szindrómát Richard Louv két könyvében (Last Child in the Woods, The Nature Principle) is részletesen bemutatja. A biofília hipotézisből kiinduló írások – miszerint az ember csak akkor lehet egészséges és kiegyensúlyozott, ha kielégíti alapvető szükségletét, a természethez való kapcsolódást – számos tanulmány felhasználásával érvel az „N-vitamin” fontossága mellett – az „N” betű a nature (természet) szót jelöli.
A cikkben olyan megoldásokról – köztük magyarországi példákkal – olvashatnak, melyekkel minták lehetnek az élhető városok kialakításához.
Ahol susog a város
A regeneráció az új fenntarthatóság?
Ki eszi meg az epret 21 méter magasan?
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!
Legyen sok zöld, és legyenek közel
Vadonba merészkedő városok
Hogy volt régen...?
