Az Európai Bizottság elfogadta a Magyarországgal kötött – a helyreállítási tervhez és a jogállamisági feltételrendszerhez kötődő, 2021-2027 között érvényes kohéziós politikára vonatkozó – partnerségi megállapodást – tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.

A megállapodás részeként az igazgatási kapacitás, az átláthatóság és a korrupció megelőzésének megerősítése mellett éghajlatvédelmi és digitális átállást segítő beruházásokat finanszíroznak.

A 2021-2027-es időszakra vonatkozó, összesen csaknem 22 milliárd euró (mintegy 9000 milliárd forint) értékű megállapodás segíteni fogja az országot az olyan közös uniós prioritások végrehajtásában, mint a kiegyensúlyozott területfejlesztés, valamint a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállás, miközben támogatja az innovatív és inkluzív szociális piacgazdaságot – közölte az uniós bizottság.

Közölték, a kohéziós politikai és belügyi programok végrehajtásához a tagállamoknak az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban megfogalmazott feltételeknek kell megfelelniük.

A közlemény szerint az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország elkötelezett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos hiányosságok orvoslása mellett, mivel a helyreállítási terve az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokat tartalmaz. A vonatkozó feltételek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha Magyarország meghozta az igazságszolgáltatással kapcsolatos azon intézkedéseket, amelyekre az ország helyreállítási tervében kötelezettséget vállalt – írták.

Az uniós bizottság úgy véli, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok konkrét és közvetlen hatást gyakorolnak a Chartának való megfelelésre három kohéziós program és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap egyes célkitűzéseinek végrehajtásakor. Ezen okok miatt Magyarország e programok vonatkozó részei tekintetében jelenleg nem teljesíti az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt feltételeket – írták. A bizottság nyitott a további párbeszédre Magyarországgal és készen áll a szoros együttműködésre – tették hozzá.

A kohéziós és belügyi alapokra alkalmazni szükséges szabályok értelmében a feltételek teljesítésének elmulasztása esetén az uniós bizottság nem térítheti vissza az érintett kiadásokat, a technikai segítségnyújtás és a feljogosító feltételek teljesítése céljából benyújtott kiadások kivételével. Az alkalmazandó szabályokkal összhangban valamely feljogosító feltételnek való megfelelés elmulasztása nem vonja maga után az előfinanszírozás kifizetésének felfüggesztését – emelték ki.

Emlékeztettek: az Európai Unió Tanácsa a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alapján végrehajtási határozatot fogadott el Magyarország tekintetében. A határozat intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy megvédje az uniós költségvetést a jogállamiság elveinek sérelmével szemben a közbeszerzés, az ügyészségi eljárás és a korrupcióval szembeni küzdelem terén. Ezen intézkedések közé tartozik három operatív kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak felfüggesztése. A végrehajtási határozatban elfogadott intézkedések ideiglenesek és azokat a tanács a bizottság javaslata alapján megszüntetheti anélkül, hogy az ország uniós támogatástól esne el, amennyiben a helyzetet két éven belül teljes mértékben orvosolják – írták.

A partnerségi megállapodás részleteit ismertetve egyebek mellett közölték, Magyarország 6,7 milliárd eurót fog befektetni a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javítására és a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés növelésére. Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat céloz, amelyek támogatják a kibocsátás 10 százalékos csökkentését Magyarországon. Az uniós alapok a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) gazdasági diverzifikációját is támogatni fogják, például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és innováció révén, valamint a kutatási és innovációs teljesítmény javítása érdekében Magyarország 1,5 milliárd eurót fog infrastrukturális és kutatási programokba fektetni.

A Kohéziós Alap 1,7 milliárd euróval fogja segíteni egyebek mellett az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasúti törzshálózatában. Mintegy 5,3 milliárd euróval járulnak hozzá a munkaerőpiaci feltételek javításához, a minőségi oktatáshoz és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációjához. Csaknem 1,8 milliárd euróval járul hozzá a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférés biztosításához az egész országban azáltal, hogy finanszírozást biztosít a tanári szakma vonzóbbá tételéhez – írták, majd hozzátették: az alapok javítani fogják a szegregált területeken élő emberek lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit is.

(OPH)

Ossza meg a bejegyzést