Hirdetés
Napokon belül dönt az Alkotmánybíróság a bérlakástörvényről
2021. július 16. péntek, 08:30

tv5Kétszer már tárgyalta az Alkotmánybíróság, döntést azonban még nem hozott a köztársasági elnök által normakontrollra küldött bérlakástörvény ügyében - tudta meg a Világgazdaság.

Jövő hét végén jár le az a 30 napos határidő, amin belül döntést kell hozni az Alkotmánybíróságnak a bérlakástörvényről, amit a parlament június 15-én megszavazott, de Áder János köztársasági elnök nem írta alá, mert álláspontja szerint az több pontos is sérti az alaptörvényt. Az Alkotmánybíróság már két tárgyalási napon tanácskozott a vitatott jogszabályról, de döntést csak jövő héten hoz – tájékoztatta a Világgazdaságot Szántó Georgina, a testület kommunikációs vezetője.

Mint emlékezetes, a bérlakás-privatizációs törvényként emlegetett jogszabály olyan önkormányzati és állami tulajdonú bérlakások elidegenítését teszi kötelezővé világörökségi területen és annak védőzónájában – praktikusan a budai Várban és környékén, valamint az Andrássy úton – amelyeket műemlékvédelmi okokból kizártak az 1993-1994-es bérlakás privatizációból.

Ezeket az állami és önkormányzati ingatlanokat lenne most kötelező eladni azoknak a bérlőknek, akik élni kívánnak a rendkívül kedvezményes, a piacinál számottevően alacsonyabb áron történő vásárlási lehetőséggel.

A köztársasági elnök álláspontja szerint azonban alaptörvény-ellenes a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, azok feltétel nélküli, kötelező magántulajdonba adása az épületek speciális védelmi igényei miatt is, és aggályos a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, valamint az egyedi mérlegelés hiánya.

Az igen jelentős árkedvezmény lehetősége is feltehetően ellentétes az alaptörvény egyes rendelkezéseivel, és vitatható, hogy a vételár kedvezmény mértéke a bérleti idővel arányosan emelkedjen, hiszen a bérlőket nem terhelte ez idő alatt költség, és a bérleti díjak is alacsonyabbak a piacinál.

Kötelező lakásprivatizáció esetén ráadásul a kedvezményes ár helyett azonnali és teljes kártalanítás járna az érintett önkormányzatoknak vagy az államnak. Így a bérlő csak piaci áron, egy összegben vehetné meg az adott bérlakást.

Amennyiben a köztársasági elnök kifogásait megalapozottnak találja az Alkotmánybíróság, akkor a módosítások elvetésével az egész törvénymódosítás értelmét veszti.

Ossza meg a bejegyzést

 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

23ev

               CÉGBEMUTATÓ


 

online

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Hírek hozzászólásai

  • De miért nem nyilvános - hiszen az ország érdekét szolgálja, vagy nem?... Tovább...
  • Lassan minden területen ez lesz - orvosi végzettség nélkül a háziorvos... Tovább...
  • Igen, meg 32.000. önkormányzati igazgatásban dolgozó köztisztviselő! A... Tovább...
  • ...jó és most mi van? Jah", 2021!! (el sem olvasom, rég túl vagyunk az... Tovább...
  • Jelentősen nőttek az önkormányzatok adóbevételei - mely adóbevételeket... Tovább...
  • A II,kerületben 140 embernek van 40 négyzetméteres területe kárpótlás ... Tovább...
  • Budapesten, néhány nagyvároson és a közvetlen környékükön kívül ez az ... Tovább...
  • Dejó"! Olyan jó ezeket a statisztikákat olvasni! Tovább...
  • Nagyon régóta vártunk erre már ! Az ügyvédeket valahogy mellőzni kelle... Tovább...
  • Állami pénzből - adófizetői pénzből - felépítve, állami pénzből fennta... Tovább...
  • Fel kellene végre ismerni" kedves ÁSZ és kormány, hogy már nem kiválts... Tovább...
  • Ember, ez komoly? Falusi hivatalokban garantált bérminimumért dolgozó ... Tovább...
  • Adjatok még pluszba 2 embert minden közös önkormányzati hivatalnak, és... Tovább...
  • Egy átlagos magyar falu az alábbi gondokkal küzd - nincs munkahely a t... Tovább...
  • Néha elgondolkodom, hogy 2006 óta történt e lényegi elmozdulás a magya... Tovább...