A munkaadók járnak jól a kötetlen munkaidővel. Jövőre megszűnik a javadalmazási plafon az állami cégeknél – írja a Napi Gazdaság.

Nemcsak a munka törvénykönyve (mt.) hatályba léptetéséhez szükséges átmeneti rendelkezéseket fogadta el − 99 nem és 250 igen szavazat mellett − az országgyűlés, hanem négy sarkalatos törvényt is. Ezek egyebek között a bírák, az ügyészek jogállásáról, a bíróságok szervezetéről, illetve az Állami Számvevőszékről szóló törvényeket módosítják, és túlnyomórészt az mt. mögöttes jogszabályként alkalmazásának módját, illetve az esetleges eltéréseket, kivételeket taglalják.

A még hatályba sem lépett új munkajogi kódex átírása mellett egyébként a salátatörvény a közalkalmazottak, az igazságügyi alkalmazottak, a rendőrök, a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyairól szóló szabályok esetében is módosítja a meglévő szabályokat, és az új mt.-t mögöttes jogszabályként alkalmazza.

Ez a salátatörvény sem úszta meg zárószavazás előtti érdemi módosító nélkül: ez egyrészt a közszférában működő szakszervezetek reprezentativitásának megállapításához szükséges szabályokkal egészítette ki az elfogadásra váró egységes javaslatot, másrészt a versenyszféra szakszervezeteinek esetében is lényeges újítást hoz.

Az a szabály például egyértelműen a kisebb helyi képviselettel bíró szakszervezeti szövetségeknek kedvez − lényegében a Ligára és a Munkástanácsokra szabva −, amely szerint "a négyezer főnél többet foglalkoztató munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezetének a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a négyezer fő feletti munkavállalói létszám öt százalékának és 400 fő együttes összegét".

Az elfogadott jogszabály egyebek között a munkaadók számára kedvezően pontosítja a kötetlen munkaidő fogalmát, ami azzal jár, hogy az így foglalkoztatottak után nem kell túlórát fizetni, sem pontos munkaidő-nyilvántartást vezetni. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a munkavállaló a hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti.

Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani, ahogyan például a közúti közlekedési dolgozók esetében öt évig a munkavállalók rendelkezésre állási idejét is.

Ossza meg a bejegyzést