Már az év közepe táján visszaállhat a munkaerőhiányos gazdasági környezet, amelyben ismét a bérek emelésére kényszerülnek a cégek - ezt a következtetést vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere május végén 269,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez 55,1 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év azonos időszaki hiánynál, írja gyorstájékoztatásában a Pénzügyminisztérium.

Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.

„Fenntarthatóság és integritás a közbeszerzésekben" címmel szervezett online konferenciát az Állami Számvevőszék. Domokos László elnök megnyitójában kiemelte: a klímavédelem és a COVID-19 vírus elleni védekezés az emberiség legnagyobb kihívásai jelenleg. Közös bennük, hogy komoly hatással vannak a közszféra beszerzéseire. A konferencián előadást tartott Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Kretter Diána közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár és Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője.

„A magyar gazdaság az idei első negyedévben is visszaesett.” „A magyar gazdaság olyan jól teljesít, hogy hamarosan 10% feletti növekedést látunk tőle.” Íme, két szélsőséges vélemény a héten megjelent GDP-adatok kapcsán, amelyek szépen mutatják, hogy 30 év piacgazdaság után is milyen bizonytalanul, rosszul (és nem egy esetben bizonyára elfogultan, szándékosan torzítva) tudja interpretálni a hazai média a gazdasági folyamatokat. A fenti két megállapítás ugyanis egyformán hamis.

Egy ország jól-létét a gazdasági teljesítmény hagyományos mutatóin túlmenően számos faktor befolyásolja, például az alapszolgáltatások hozzáférhetősége, az egészségügyi állapot, a társadalmi kohézió, illetve a természeti környezet állapota. Mindezek mérése kevésbé egységes, mint a gazdasági teljesítményé, de az utóbbi években gyors ütemben fejlődik. Elemzésünkben a természeti környezet társadalmi jól-létre gyakorolt hatásának mutatóit foglaljuk össze. Magyarország e mutatókban a globális ranglisták első negyedében vagy még előrébb szerepel, de több területen van még tér az előrelépésre.

Nem lepte meg az elemzőket az, hogy áprilisban felszökött infláció: a járvány miatt tavaly tavasszal beszakadt olajárakból és a dohánytermékek jövedéki adójának idén áprilisi megemeléséből számítani lehetett erre. A kilátások alapján több elemzőház is 4,0 százalék fölé emelte az idei éves inflációra vonatkozó prognózisát.

Benyújtotta az Országgyűlésnek a 2020-as évről szóló beszámolóját az Állami Számvevőszék. A beszámolót és az új stratégiát tartalmazó adathordozót Domokos László elnök kedden adta át Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének az Országházban.

Indokolt a közadatkereső rendszer létjogosultságának, céljának és működésének felülvizsgálata a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése, illetve az erre fordított közpénz célszerűségének és eredményességének értékelése szempontjából - erre hívják fel a figyelmet az Állami Számvevőszék szakértői legfrissebb elemzésükben. A rendszer és működése áttekintése alapján az ÁSZ elemzői rámutatnak: a közadatkereső rendszer nem teljes körű és nem aktualizált adatállománya megtéveszti a felhasználókat, ezért a közadatkereső jelenleg nem alkalmas a céljának megvalósítására, a közadatok elérhetőségének biztosítására.

Beindult a drágulás: idén márciusban a fogyasztói árak 3,7 százalékkal nőttek az előző évhez képest – adta hírül a KSH.