Megkérdezték a közfoglalkoztatásban részt vevőket |
![]() |
![]() |
2014. szeptember 16. kedd, 06:00 |
A tárca közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkársága által az MTI-hez eljuttatott kutatás célja a közfoglalkoztatásban részt vevők közfoglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos elégedettségének anonim mérése, valamint igényeik és javaslataik összegyűjtése volt - írták. A kutatás során nem végeztek mintavételt, az volt a cél, hogy lehetőleg az összes közfoglalkoztatottat elérjék. Így több mint 178 ezer kérdőívet dolgoztak fel. Az adatfelvétel márciusban és áprilisban zajlott. Az összefoglaló kiemeli: a válaszadók több mint kétharmada összességében pozitívan ítélte meg a közfoglalkoztatást, és mintegy négyötödük más munkanélküliek számára is ajánlaná. A megkérdezettek több mint 90 százaléka szerint jobban megéri közfoglalkoztatottként magasabb bérért dolgozni, mint az alacsonyabb összegű szociális ellátással otthon maradni. A lekérdezés időpontjában tartó téli közfoglalkoztatási programokat a válaszadók négyötöde hasznosnak vélte. Ugyancsak négyötödük tartotta hasznosnak ezeket települése és csaknem háromnegyedük az ország számára. A résztvevők szintén körülbelül háromnegyede vélte úgy, hogy a közfoglalkoztatási programok a település közbiztonságához is hozzájárulnak. A felmérésből kiderül, hogy a közfoglalkoztatásban szerzett ismereteket a válaszadók mintegy négyötöde a hétköznapokban is tudja hasznosítani, kétharmaduk pedig úgy válaszolt: új ismereteket sajátított el a programok során. A közfoglalkoztatottak két régióban, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a két leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetű megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében felülreprezentáltak. A programban résztvevők között valamivel több férfi van, mint nő, többségük alacsony iskolai végzettségű. A válaszadók fele legfeljebb általános iskolát végzett - bár egy részük tanfolyamon kiegészítette tanulmányait -, a diplomások aránya pedig csupán 2,6 százalék. A résztvevők kétötöde 2010 után veszítette el rendszeres munkáját, és ugyanennyien vannak azok is, akik 2007 és 2010 között váltak munkanélkülivé. A közfoglalkoztatási bérrel a válaszadók több mint fele elégedetlen, és úgy véli, nem felel meg tudásának, képességeinek. A közfoglalkoztatottak többsége a fizetési rendszert is igazságtalannak tartja - az elégedetlenség mértéke a megkérdezett iskolai végzettségével párhuzamosan nőtt. Ugyanakkor a válaszadók nagy többsége szerint a közfoglalkoztatási programok könnyebbé teszik a megélhetést maguk és családjuk számára. A közfoglalkoztatottak több mint kétötöde részt vett valamilyen képzésben a közfoglalkoztatás keretein belül az adatfelvétel időszakában. Az elemzés szerint a képzések elsősorban az alacsonyabb végzettségűeket célozzák meg. A képzéseket a résztvevők kétharmada hasznosnak értékelte, de csupán felük vélte úgy, hogy azok hozzásegítik a munkába álláshoz. |
Hozzászólások
A felmérésből kiderül, hogy a közfoglalkoztat ásban szerzett ismereteket a válaszadók mintegy négyötöde a hétköznapokban is tudja hasznosítani, kétharmaduk pedig úgy válaszolt: új ismereteket sajátított el a programok során.
A felmérésből ...című idézett mondat A Hofi féle 13 malac tipikus esete!!!
Nos ennyit a képzés hatékonyságáról.
Valóban van hasznos része, azonban igen túlzó az arány, amit kommunikálnak.
Lehet hogy szerencsés lett volna ha a cikk írója meglátogatott volna egy HHH-s településen folyó képzést és megismerkedett volna a képzésen résztvevők felkészültségév el és a tananyaggal. Nem beszélve az előkészítésével a programnak.
Ismételten az a véleményem, ez abból a szempontból volt jó, hogy télidőben több pénzhez jutottak a programban résztvevő segélyezettek, ill. azok akik regisztrált munkanélkülikén t vállalták az együttműködést.
Üdvözlettel: Simon István