„A tartósan magas költségvetési hiány már a Medgyessy-korszakot idézi” – mondja Győrffy Dóra, a Corvinus Egyetem tanára. „A Pénzügyminisztérium és az Iparkamara együtt hekkelte meg a Magyar Nemzeti Bank reformprogramját” – állítja Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

A keresetek emelkedésének májusban mért lassulása átmenetinek bizonyulhat, az újranyitás eredményeként várható munkaerőhiány és az összetételhatás kifutásával – így kommentálták a legfrissebb adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.

A második fél évben visszatér a másfél évvel ezelőtti munkaerőhiányos és erőteljes bérnövekedéssel járó munkaerőpiaci környezet, ez kedvezően hat a fogyasztásra és a GDP-növekedésre, de egyben az infláció emelkedésének kockázatát is erősíti.

Már májusban is Európa-csúcstartó lett a magyar infláció, arra lehetett számítani, hogy 5,1 százalékról kissé mérséklődik a drágulási ütem, júniusban mégsem ez történt, újabb bő 8 éves csúcsra ugrott az infláció az 5,3 százalékkal.

A fogyasztói árak átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál júniusban. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,6 százalékkal növekedtek - írja a KSH friss inflációs beszámolójában. A nyugdíjas infláció 3,8 százalék már az idén.

Az építőanyagok brutális áremelkedése mellett immár nagyon drága a hazai benzin és az ipari fogyasztók megfizette áram is. Ez csupa olyan „költség”, amely elvileg a gyártás, a szállítás révén tovagyűrűzhet a termékárakba. Miért száll el most mindennek az ára, hogy lehet így megfogni az inflációt?

Vegyes a magyar válságkezelés mérlege Matolcsy György jegybankelnök szerint, aki a kormány teljesítményére közepes értékelést adott. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint „ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül”.

Már az év közepe táján visszaállhat a munkaerőhiányos gazdasági környezet, amelyben ismét a bérek emelésére kényszerülnek a cégek - ezt a következtetést vonták le a legfrissebb munkaerőpiaci adatokból az MTI-nek nyilatkozó piaci elemzők.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere május végén 269,0 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez 55,1 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év azonos időszaki hiánynál, írja gyorstájékoztatásában a Pénzügyminisztérium.

Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.