A jármű forgalomból történő kivonásának gyakori esete az APEH, illetve a bírósági végrehajtó foglalási jegyzőkönyve alapján indult eljárás. A kivonást elrendelő okmányirodai határozatok elleni fellebbezések több esetben a jármű tulajdonjogának foglalás előtti változására hivatkoznak. A fellebbezések indokolása szerint nem folytatható végrehajtási eljárás olyan személy ellen, aki a jármű tulajdonjogát a foglalás előtt átruházta.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000 (XI. 30.) BM rendelet (R) 88. § (1) bekezdése szerint: A közlekedési igazgatási hatóság – a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján – a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá, ha bíróság, közjegyző, külföldi hatóság vagy jogszabály által feljogosított más hatóság jogerős határozatában a jármű lefoglalását, elkobzását, zár alá vételét elrendelte, továbbá ha a járművet a bírósági végrehajtás során a bírósági végrehajtó, illetve a közigazgatási végrehajtás során az adóhatóság, a társadalombiztosítási szerv vagy a vámhatóság részéről eljáró személy lefoglalta.

 A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 103. § (2) bekezdése értelmében a végrehajtó – amennyiben az általa lefoglalt jármű forgalmi engedélyének vagy törzskönyvének lefoglalása meghiúsult – a foglalási jegyzőkönyv másolatának megküldésével egyidejűleg felhívja a közlekedési igazgatási hatóságot a jármű forgalomból történő kivonására. Az R 88. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a bírósági végrehajtó, adóhatóság által lefoglalt járművet az értesítés alapján hivatalból köteles az okmányiroda a forgalomból kivonni. A kógens jogszabályból következően a jegyző a végrehajtó intézkedését nem bírálhatja felül nem vizsgálhatja nyilvántartás alapján a jármű tulajdonjogát, hanem a kérésnek eleget téve köteles a járművet a forgalomból kivonni. A végrehajtó intézkedésével szemben az érdekelt élhet a Vht. 217. §-a alapján végrehajtási kifogással, és az 1952. évi III. törvény (Pp.) 371. § (1) bekezdése értelmében végrehajtási igénypert is indíthat.

 Az első és másodfokon eljáró közlekedési igazgatási hatóságnak és az annak határozatát felülvizsgáló bíróságnak a foglalás jogszerűségének vizsgálatára hatásköre nincsen.

 Az ügyfelek az első- és a másodfokon eljáró közlekedési igazgatási hatóság előtt folyó eljárásban a tulajdonjog-változás mellett legtöbbször méltányossági okokra, illetőleg az adóhatósággal vagy a végrehajtást kérővel folytatott tárgyalásaikra alapozva kérik a kivonás mellőzését, továbbá az elsőfokú határozat megváltoztatását, és nem az elsőfokú hatóság által elkövetett jogszabálysértésre hivatkozva. A jogorvoslati kérelmek többségében az ügyfelek a saját, illetve családtagjaik egészségügyi állapotát, munkavállalási lehetőségük ellehetetlenülését jelölik meg fellebbezési okként. Az eljáró hatóságnak azonban nincs lehetősége ezeket a szempontokat figyelembe venni, a kivonás jogalapját és időtartamát a R. határozza meg. (88., 88/A és 89. §)

 2009. április 1-jétől több pontban módosult a R. kivonásra vonatkozó része. Az egyes közúti közlekedési igazgatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/2009. (III. 31.) IRM rendelet új elemeket is beépített, illetve több rendelkezést helyezett hatályon kívül.

• Korábban problémát okozott, hogy csak a jármű tulajdonosára vonatkozott az adófizetés elmulasztásának szankciója, ezért kivonási ok lett, ha a jármű üzemben tartója (nem csak a tulajdonosa) a gépjárműadó fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a jármű forgalomból történő kivonását az adóhatóság kérte. (88. § (1) bekezdés a) pont.)
• Szintén kivonási ok, ha a jármű üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségét elmulasztja. (88. § (1) bekezdés c) pont.)
• Kikerült viszont a Rendeletből az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetére történő kivonás szankciója.
• Változott a büntetőeljárásban történő zár alá vétellel kapcsolatos eljárás: „Ha az arra feljogosított hatóság a jármű lefoglalását a forgalomból történő kivonás mellőzésével, illetve büntetőeljárásban a bíróság a jármű zár alá vételét rendelte el, annak tényét – az elidegenítési és terhelési tilalom egyidejű bejegyzésével – a nyilvántartásban haladéktalanul rögzíteni kell, az ügyfél egyidejű értesítésével. A jármű forgalomból történő kivonása esetén a közlekedési igazgatási hatóság határozata tartalmazza az elidegenítési és terhelési tilalom nyilvántartási bejegyzésének megtörténtét.” (88. § (4) bekezdés.)
• Lényeges módosítás, ha a jármű jogszerű megszerzője bejelentési kötelezettségét késedelmesen, de önként teljesíti, a szabálysértés tényéről az okmányiroda értesíti a szabálysértési hatóságot, a forgalomból kivonás szankciója azonban kikerült a Rendeletből ebben az esetben. (88/A § (1) bekezdés, 76/A §)

Ossza meg a bejegyzést