Hirdetés
Egyetemi konferencia az önkormányzati változásokról PDF Nyomtatás
2012. március 09. péntek, 08:00

 

konferencia01Helyi önkormányzatok 2012. címmel konferenciát tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán. Az eseményen az új önkormányzati törvényben foglalt változásokat mutatták be a területet jól ismerő szakemberek.

A demokratikus önkormányzati rendszer 1990-től betöltötte feladatát, de a finanszírozással kapcsolatos súlyos problémák miatt a reform elodázhatatlanná vált - adta meg a tanácskozás alaphangját Dr. Cserny Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának dékánja. Az átalakítások a demokratikus működést fenntartva az eddiginél szigorúbb felügyelet alá helyezik a helyi önkormányzatokat - hangzott el a Nemzeti Közigazgatási Intézet, az NKE és a Magyar Közigazgatás szakfolyóirat által szervezett konferencián.

Dr. Gasparics Emese helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) előadásában foglalkozott az aktuspótlásnak nevezett eljárással. A helyi önkormányzatok működését szabályozó 2011. évi CLXXXIX. törvény írja le az eljárást, amikor az illetékes kormányhivatal valósít meg az önkormányzat helyett olyan intézkedést, amit annak törvény ír elő, de meghozatalát elmulasztja. Az intézkedést a képviselőtestület nem módosíthatja, és a ciklus végéig nem helyezheti hatályon kívül. „Azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy ha Pécs nem fogad el költségvetést, akkor majd a kormányhivatal megalkotja helyette, mintegy 40 milliárd forint értékben?” - tette fel a kérdést a vitában az aktuspótlás intézményével kapcsolatban dr. habil. Fábián Adrián, tanszékvezető egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetemről.

A helyi önkormányzatok szinte összeroppantak a rájuk testált közfeladatoktól - értékelt a helyettes államtitkár asszony. Ezért volt szükség a struktúra újragondolására: az új szabályozás már tekintettel lesz a helyi közösségek teherbíró képességére. A legnagyobb részt 2013. január 1-én hatályba lépő jogszabály zömében központi forrásból üzemeltetendő kötelező feladatokat és a helyi önkormányzatok saját forrásából, saját döntés alapján felvállalható, önként vállalt feladatokat határol el. A kötelező feladatok esetében is igénybe kell venniük saját forrásaikat a helyi önkormányzatoknak - derült ki a tanácskozáson.

Saját önkormányzati hivataluk a jövőben csak kétezer fő feletti településeknek lehet, az ennél kisebbeknek társulniuk kell. Amennyiben ezt a jogszabály által megszabott időre nem teszik meg, a kormányhivatal fogja kijelölni, mely települések fogjanak össze a hivatal működtetésére. Az ilyen társulások nem léphetik át a hamarosan létrejövő járások határait.

Az új szabályozás szélesíti a polgármesterek hatalmát, erős legitimációjukra való tekintettel: ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal határozatképtelen vagy nem hoz döntést, ezt megteheti helyette a polgármester, aki az önkormányzat teljes körű vezetőjévé válik: a jegyző munkáltatója is ő lesz.

A helyi közigazgatás és az államigazgatás feladatainak átcsoportosításával, revíziójával nem vonnak ki pénzt a rendszerből, ellenben takarékosabb, racionálisabb gazdálkodás válik lehetségessé – mondta el dr. Virág Rudolf helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium). Az elmúlt két évtizedre visszatekintve megjegyezte, jellemző volt a szétaprózódás, a különböző szintek inkompatibilitása. Az önkormányzati és államigazgatási funkciók újragondolása ezek ellen is igyekszik tenni.

A járások alapvetően államigazgatási funkciókat fognak betölteni, de nincs elvi akadálya annak, hogy helyi önkormányzati feladatot is ellássanak - mondta a helyettes államtitkár. A járások megyehatárt nem metszenek majd, kialakításukkor úgy járnak el, hogy a járási központ senkitől se legyen 30 kilométernél messzebb. Az elsőfokú államigazgatási szervnek minősülő járások létrehozása nem csökkenti a kormányablakok és az okmányirodák számát - hangzott el.

A fővárosban a rendszerváltást követően létrehozott önkormányzati rendszeren az új szabályozás alapvetően nem változtat - derült ki a Főpolgármesteri Hivatal főtanácsadója, dr. Szegvári Péter előadásából. Az új jogi környezetben a főváros és a kerületek önkormányzatai azonos jogállásúak lesznek, feladataikban fognak különbözni egymástól.

A jövőben a jogszabály-sértőnek vélt önkormányzati rendelet vagy a rendeletalkotás elmulasztása miatt már nem az Alkotmánybírósághoz, hanem a Kúriához (volt Legfelsőbb Bíróság) kell fordulni - mondta előadásában dr. Kalas Tibor, a Kúria bírája. A Kúrián már működik az Önkormányzati Tanács, az ügyek elbírálása pedig felgyorsulhat, mivel erre 90-120 nap áll rendelkezésre - hangzott el. A bíróság számára dr. Kalas Tibor szerint merőben új funkció lesz a normakontroll.

2002 és 2010 között mintegy 650 százalékkal nőtt az önkormányzatok adóssága - mondta el dr. Berczik Ábel főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium). Ennek az adósságnak pedig túlnyomó része devizában keletkezett - mutatott rá. Az eladósodás a megyei önkormányzatoknál volt a legnagyobb mértékű, de erről csak múlt időben lehet beszélni, hiszen ezt a summát az állam átvállalta. A 2011-es adatok alapján a hiány már csökken, közelít a rendszer az egyensúlyi állapothoz – jelentette ki.

Az új finanszírozási rendszer egyik legfőbb újdonsága, hogy normatív helyett feladatalapúvá válik. A kötelező feladatokat a központi költségvetés részben fogja finanszírozni, az önként vállaltakat a helyi önkormányzatok saját forrásaikból, azaz az általuk kivetett adókból tudják majd fenntartani.

2013-tól a költségvetési rendeletben működési hiány már nem tervezhető - sorolta az új szabályokat a főosztályvezető-helyettes. Ugyancsak jövő év január 1-jétől a külső könyvvizsgáló igénybevételének kötelezettsége minden önkormányzat számára megszűnik. E mögött az áll, hogy az államigazgatás az ellenőrzést szeretné saját erőforrásaival megoldani - jegyezték meg többen is. Az ellenőrzést a kormányhivatalok fogják ellátni, illetve a Magyar Államkincstár.

Jelentős az a változás is, miszerint a köznevelés a jövőben állami feladattá válik: mind az általános-, mind a középiskolák állami fenntartásba kerülnek. Ez mintegy 3000 intézményt érint.

Idén január 1-jétől fő szabály szerint bizonyos értékhatár felett már csak állami hozzájárulással vehetnek fel hitelt a helyi önkormányzatok – hangzott el az előadásban. A hitel engedélyezésénél tekintetbe veendő egyik legfontosabb korlátozás, hogy a helyi önkormányzat kötelezettsége nem haladhatja meg az éves bevétel felét. A hitelfelvétel engedélyezésénél tekintetbe kell venni az ország adósságállományát is, ami egy olyan tényezőt hoz be a szabályozásba, amely alapvetően nem a helyi önkormányzatoktól függ - hangzott el a konferencián. 

2014-től már nem négy, hanem öt évre választják a képviselőtestület tagjait és a polgármestert - emelt ki egy szintén jelentős változást dr. Szvercsák Szilvia, Békéscsaba jegyzője. A képviselői testület tagjainak a megválasztásukat követő három hónapon belül képzésen kell majd részt venniük a kormányhivatalnál. Újdonságot hoz a törvény abban is, mikor szűnhet meg a mandátumuk. Például: ha valaki egy éven keresztül nem vesz részt a testület munkájában. De méltatlanság címén is elveszítheti tisztségét a helyi képviselő. Amennyiben a képviselőtestület tagja valamilyen rá vonatkozó jogi normát sért meg, tiszteletdíját akár egyéves időtartamra, száz százalékban is meg lehet vonni tőle.

Ossza meg a bejegyzést

 

Hozzászólások  

 
0 #10 irodakukac 2012-03-26 11:44
Egyetértek az eltanácsolt pénzügyessel. Az ellenőrzés csak a felszínen mozog. Ott is van találat bőven, de a lényeg rejtve marad. Pazarlás majdnem mindenhol,néhol ügyeskedés, némi nyúlkálással...
Idézet
 
 
+1 #9 eltanácsolt 2012-03-26 11:07
egyetértek a pénzügyessel, nincs jól működő ellenőrzési rendszerünk,a jegyzőtől elvárt ellenőrzést pedig zokon veszi a saját testülete. Egyébként mi lesz az átszervezések (hivatal-egyesí tések)miatt elküldött jegyzőkkel?Több en gyámügyi vagy szociális ügyintézők lettek. Kár értük, különösen ha nagy (vezetői)tapasz talattal rendelkeznek a közigazgatásban .
Idézet
 
 
+2 #8 Tina69 2012-03-20 08:04
Képviselő testület......h a látnátok falun kik a képviselők,azt hiszem csodálkoznátok. Igaza van a jó jeligésnek!!
Idézet
 
 
0 #7 Érdekes 2012-03-19 10:40
"A helyi önkormányzatok szinte összeroppantak a rájuk testált közfeladatoktól ....A kötelező feladatok esetében is igénybe kell venniük saját forrásaikat a helyi önkormányzatokn ak...A kötelező feladatokat a központi költségvetés részben fogja finanszírozni, az önként vállaltakat a helyi önkormányzatok saját forrásaikból, azaz az általuk kivetett adókból tudják majd fenntartani."
Szóval, mi is fog változni?!
Idézet
 
 
+2 #6 Dr. Tóth 2012-03-12 17:10
Mintha még mindig nem tudnák az illetékesek, hogy fog ez az új működni. Sokan azt gondoljuk, hogy rosszabbul, mint az eddig.
Idézet
 
 
+8 #5 peva65 2012-03-12 14:23
Hát igen, a képviselőknek is elő kellene már végre írni végzettséget is, - kistepelülésekn él látszik ez legjellemzőbben -, mert sajnos bizony ki kell mondani, hogy tragikus ez a felállás! Csak be kellene ülni néhány testületi ülésre.
Idézet
 
 
+7 #4 Pénzügyes 2012-03-10 21:15
„A helyi önkormányzatok szinte összeroppantak a rájuk testált közfeladatoktól”
A helyi önkormányzatok abba rokkantak bele, hogy nem kapták meg a feladatellátásh oz szükséges és elégséges fedezeti összeget. Azt, hogy ez mennyi, a jelenlegi azt az alkalmazott információs rendszerből nem lehetett meghatározni.
„a polgármester, aki az önkormányzat teljes körű vezetőjévé válik: a jegyző munkáltatója is ő lesz.” Szegény jegyzők, szegény szakmaiság, szegény törvényesség!!!
A járásokkal kapcsolatban „nincs elvi akadálya annak, hogy helyi önkormányzati feladatot is ellássanak ” Akkor most a járási hivataloknál keverednek az önkormányzati, illetve az államigazgatási feladatok? Önkormányzat nélkül hogy lehet önkormányzati feladatot ellátni?
„Az új finanszírozási rendszer egyik legfőbb újdonsága, hogy normatív helyett feladatalapúvá válik.” Tudja már valaki hogy ez mit jelent?
„2013-tól a költségvetési rendeletben működési hiány már nem tervezhető” Ez oké! Egyébként a működési célú hitel egyenes következménye a csőd!!! De addig, amíg a finanszírozás nem lesz feladatalapú, amíg a feladatellátók nem kapják meg a feladatellátásh oz szükséges és elégséges fedezeti összeget addig miből fogják finanszírozni a feladatellátást .
„jövő év január 1-jétől a külső könyvvizsgáló igénybevételéne k kötelezettsége minden önkormányzat számára megszűnik.” Az önkormányzattól függő, független könyvvizsgálói intézményére véleményem szerint sincs szükség.
Idézet
 
 
+5 #3 Pénzügyes 2012-03-10 21:15
Viszont nem megszüntetni, hanem függetleníteni kellene!!! Egyébként az egész ellenőrzési rendszerünk egy nagy nulla!!!
„bizonyos értékhatár felett már csak állami hozzájárulással vehetnek fel hitelt a helyi önkormányzatok” Van benne ráció, de ki garantálja, hogy az állami hozzájárulás „megadója” objektív alapon dönt.
Summa summarum: Mindenkor tisztelet a kivételeknek!!! De konkrét felelősségi viszonyok nélkül, adminisztratív intézkedésekkel nem lehet rendet teremteni az állam kontra önkormányzatok, közpénz kontra felhasználás, mi mennyibe kerül, stb. viszonyok között. Az elmúlt évtizedek bebizonyították , hogy a politikai felelősség egyenlő a nullával.
Idézet
 
 
+16 #2 2012-03-09 11:16
"A képviselői testület tagjainak a megválasztásuka t követő három hónapon belül képzésen kell majd részt venniük a kormányhivataln ál."
Éppen itt volt az ideje. Csak a tökkelütött, négyelemis képviselő, hogy fogja megérteni, hogy mi az az Alaptörvény?
Idézet
 
 
+13 #1 Falusi nótárius 2012-03-09 10:18
A járások alapvetően államigazgatási funkciókat fognak betölteni, de nincs elvi akadálya annak, hogy helyi önkormányzati feladatot is ellássanak - mondta a helyettes államtitkár.
Kezd kibújni a szög a zsákból.Akkor most mit is választanak szét?
Egyébként nem volt ember a konferencián, aki meg tudta volna mondani, milyen feladatokat visz el az állam, mi marad az önkormányzatokn ak.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

alapnet2

24

               CÉGBEMUTATÓ


 

Bejelentkezés

Miért érdemes regisztrálni?

Kiemelt témák hozzászólásai

  • Ezt már az államcsőd vagy csak a szele? Tovább...
  • Az MVM állami cég, tehát az állam egyetértésével - sőt lehet, hogy az utasításár... Tovább...
  • Ez egy nagy ordas hazugság. Dehogy ígér partnerséget. Pont le***ja, hogy mi van ... Tovább...
  • Csak a következő szektorok vannak a bedőlés előtt 1 másodperccel: oktatás, egész... Tovább...
  • Ez egy google-fordítás ? Úgy tűnik. Vagyis nem is magyar ember írta? Vagy nem ma... Tovább...
  • Itt változás csak akkor lesz, ha a nincstelen sok tízezres tömeg az utcán lesz. ... Tovább...
  • Addig, amíg a jegyzők nem állítják fel a dolgozóit, nem fog itt semmi sem változ... Tovább...
  • A szakszervezet 20%-os béremelést kér - a kormány meg nem ad. Így szokott ez len... Tovább...
  • Totál fejetlenséggel kormányoznak. De ez milyen kormányzás már???????? Tegnap íg... Tovább...
  • Ebben az országban már semmi nem megy normálisan????? Atyaélet! Így is alig van ... Tovább...
  • Ezt most olvasom először. vargamisi" (direkt kisbetűvel!) ugyan mivel magyarázná... Tovább...
  • Ja, és 35 éve a köz rabszolgája! Tovább...
  • Saját bérüket is akkor emeljék, ha "jobb idők jönnek" Üdv. egy 59 éves önkormány... Tovább...
  • Az állam elvonja az önkormányzatok bevételeit (gépjármű adó, iparűzési adó fele)... Tovább...
  • Az állam megmenti a szolgáltatást, teljesen profin felépített lerohasztás...é s ... Tovább...